A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Mizser Lajos: Töketerebes és környéke Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában

tói. 2-or Zajgó, hajdan nagy tó és mélység lehetett, jelenlegis nedves évekbe és tavaszkor mindig vizlepte tér. 3. Mogyorós. Apró,- sás - és szőlőkötő sás szénát termü részint az aprószénát termü kicsi részeitís, a' vakand dombok csak nem haszna vehetetlennek teszik. Honnan vette Mogyorós nevét nem tudni. Gyanítható azonban, hogy hajdan a' mint az öreg emberek még emlékeznek ez egész rétség egy rengeteg erdő volt tölgy, egres füz rakatya és mogyorósból álló, hihető, hogy e helyütt volt legtöbb mogyoró, honnan nevét vette. 4-er Felső gorony. Ez emelkedettebb hely a' terebesí határtól, tehát a' határ éjszaki részén,- a' Mogyoróstól az ugy nevezett Remencze pataka választja, mely a' rétlápjául enyészikel. 5-ör Méhes mellett, ugy neveztetik azon Méhestől melyben Bárczay András föld birtokos, kit e rész illetett méhet nevelt és nem csak szorgalom de mondhatni haszonnalís. A' Gróf Andrásy féle rétek elnevezései ckövetkezők. Felső járás, l-ö Blaczinya, ugy latzik tót elnevezés és Sáros helységéről neveztetett így. 2-or Sürü tán onnan hivatík igy mert itt hajdan legsűrűbb erdőségre emlékeznek, melyen áthatolni a' Hardicsi lakosoknakis csak vigyázva lehetett, Nehogy eltévedésnek tegyeki magát. 3 Rétka. jó aprószénát termü helységéről. Ezem rét előtt a' község megbecsülhetetlen legelője volt. Két nagy patak közzé van szorítva u. m. Szűcs pataka és a' Sáros pataka közzé. A' Szűcs patak Szűcs nevű Hardicsai lakostól, ki e tájékon hajdan mint Sajátján gazdálkodott vette nevezetét. Mert azt állítják az öreg emberek, hogy e helységbe hajdan Semmiféle uraság nem bírt, de az egész határt a' helység akkori paraszt lakossága által szabadon használtatolt. Ezen patak a' környéken a' hires Kropa nevű /óba ömlött, most azonban egy árok által folyásába rendezve lévén a' Garanyi helység rétjeire vezettetett. A' Sáros patak a' Sarat tartalmazó tekenöjétöl vette eredetét, vagy tulajdonképpen nevét. 4-er Omlás. Onnan neveztetik ugy, mert a Derék nevű folyó partján feküvén oly helyzetet foglal, hol a' derék vize leghamarább ömlött ki tekenöjeböl. Nyugotról az Egres erdő veti meg határát. Száraz években mint a 1862. 1863-ik volt a' szénára nézve valóságos Arany bányául tekinthető, mert bár Sás szénát add, de igen jó minőségű és nagy mennyiségű Sását terem. 5-k Fiz.es

. A' Derék folyópartyán elvonuló jó szénát terű rétség, legelőnek használtatik. 6-or Széles tó, alias Székes tó, gyeként és Sását termü hely, mely a' Kacsáknak is menedékül szolgál. Eddig ki apadhatatlannak tapasztaltatott. 7. Kis és Nagy Lika. honnan vette eredetét nem tudatik. A' Vén derék kétpartján vonul. Most a' vén-derék nevű árokba, miután vize az uj Canalisba vitetett átt - csak kevés helyütt találtatik víz, értvén a' száraz éveket, miután nedves esztendőkbe, keveset kivéve az egész rétség víz alatt szenved. 8 A' Kropa. Ez tó, de nem mély, és különösen Száraz évekbe sok jó szénát terem. Ezen tó nedves esztendőkbe egészben nem használható. Ekkor azonban temérdek Nádat ád és rakatja vesszőt, mi a' környék béli lakosok által kerítésnek használtatik és nem csekély jövedelmet hoz a' földes urnák. 9-er Gerednyén tul. A' Kropa és Sürü rétek közti gorony vagy magaslat, mely igen jó szénát terem. Hogy hol vette nevét a' Kropa tóval együtt kipuhatolni nem lehet. 10-er Péterke. A' Hardicsai rétség lelke, legjobb szénát termü hely. Péter nevű emberről, kinek állítólag tulajdona volt neveztetik igy. 11. Szénégető, mivel itt szoktak volt hajdan a' helység Kovácsai égetni a' szenet, Ezen darabb rét a' Bodrogcsa (:hajdan Bodrog:) két partyán, tehát kicsi magaslaton vonul, honnan az szántóföldnek is használható, és jelenlegis valósággal szántóföldnek használtatik. 12. Nyelő, tán onnan hivatík igy, mert a' Szopot patak vizét mely itt elömlik elnyeli. 13 Alsó rétek Ezen rétek onnan neveztetnek Alsó réteknek mert a' határ déli részén feküsznek, A' Garanyi határtól a' Szopot pataka választja el ezen rétséget, éjszaki szomszédja a' Kropa réttava. Ezen rétség a' péterke után a' legjobb minüségü szénát termi a' Hardicsai határban, ez előtt a' volt jobbágyok tulajdona volt. 14-er A' Derékon tul, tehát a' Hardicsai határ leg távolabb részén Keletnek a' Márki Malczí és Kácsándi határoktól. Nevét onnan vette mert a' Derék folyó keleti oldalán fekszik. Ez egy majorságnak helye. A' majorság neve Molyvai major. Ezt két oldalról sokszor gázolhatatlan tó környezi mely a' déli oldalán elterülvén egygyé olvad. A' tó nyugoti részét Czibere pataknak hiják, mind a' két tó eredete a' Kántor patak, mely e rétséget ketté metezi egész csak nem a' majorig. E rétségen azonban több tó és ér található melyek a' mellettük lévü emelkedettebb helyiségekről neveztetnek ezen emelkedettebb helyiségek homok dombok és minden féle formájú hcgyecskékhez hasonlítanak.Neveik: Vár-Molyva a tér éjszaki részén, alatta tavas rétség. Bizonyítani senki nem merné hogyott valaha vár létezett, és igy nevét csak vár forma emelkedetségéről kölcsönözhette.- Blankház, Kicsijnolyva körös körül mély tavakkal van kör636