A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Mizser Lajos: Töketerebes és környéke Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában

nyezve. Mért hiják igy tudni nem lehet. Kis nyárasjó tövében szép rétség terül, neve eredetét ki puhatolni nem lehetvén. Ránczka. A' terület keleti oldalán hosszú hegységet kicsibe ábrázoló homok emelkedési hely vagy Molyva. Körös körül tóval és retséggel környezve. Neve eredete nem tudatik. Ennek háta megett van a' fekete patak, mely határt képez a' Márk Hardicsi és Málcza Hardicsi határok között. A' Ranczka déli oldalán van szép nádas Ránczka tavat viselő nevével.- Lészkó szinte emelkedett helyiség tavas retséggel körül övedzve. Környéke a' Molyvája nevét viseli. Honnan és miért hijják igy nem tudatik. Dubiscsa szinte homok domb mocsár és tavas retséggel övedzve, környéke dubiscsa névvel dicsekszik, tán azok egy néhány tölgy fáról mely rajta létezik neveznék igy, tót nev leg alább azt láczik bizonyítani. Tisztás. Ennek éjszaki határát a' majorság; keletről a' fekete patak; délről a' garanyi erdő; nyugatról pedig a' derék vize teszik. Legelők. Csarnó honnan vette nevét nem tudatik. Ez községi legelő, a' terebesi határszélbe, délről a' falut érinti. Mocsár, mocsáros helyiségéről neveztetik igy, és a csarnóféle legelőrésznek mint egy kifolyása a' határt mely különbenis keskeny kiterjedésbe nyúlik, kérésztől metzi és a' Kazsui határnál megszakad.- Kazsui tó. Igy hivatik azon tótól melyet Kebelébe fogadott. Ez a' község déli részén kezdődik, és délnyugotnak Kazsui határig terjed.- Külső legelő. Igy hivatik azon okból mert majd 1000 ölnyi távolban fekszik a' helységtől, a' helység Keleti részén. Vizes esztendőbe nem kaszálható a' helyiség allyas fekvése miatt, melyet az árvíz leggyakrabban felkeres és elborít Egres erdő. Égerfa sarjadék. Honnan nevét vette. Kelt Hardícsán April 26. 1864. készítette Rimawsi Endre ker: jegyző Helynevek Hegyi községből, Zemplén megyéből. l-ö pontra: Hegyi községe fekszik Zemplén megye, Deregnyöi kerületben.- Márk helységénél körül írt Sárközön. 2-ik pontra: A Község neve magyarul Hegyi - tótul Kopcsani, 's e' magyar elnevezéssen ismeretes ország szerte. 3-ik pontra: Nints adat. 4-ik pontra: Nints adat. 5-ik pontra: lakosai tiszta magyarok, benépesítéséről azonban tudni mást nem lehet.6-ik pontra: Magyar nevének eredetéről tudni mit sem lehet, tót neve azonban helyes értelmű fordítása a' Magyar hegyi-nck Kopcsani. 7-ik pontra: A' topographiai helynevek következő elnevezéssel bírnak Kert alya - Kertek alatti földek, Kender földek, Határ földek, Abre földek, Nagy nyilak, Kis nyilak, Jeszenő, Hosz.szak, Hlyina (:agyagos földek:), Hosszú tarvinyák, Varga táblák, Kis tarvinyák, Korong lapályos víz állásos hely. Bontolyog, Rokitó (:forás hely:) Rövidek, pap sarok, Alsó kert alya, Molyvák, Kerek szék, Nyttacskák, Mogyorós bokor, Zajácskó, N. Ortvány, felvég, levég, Haraszt.- (:legelö:) Révész domb - hajdan révész kunyhók és halászok pihenő helye; most a' dúsa - hajdan a' Laborcz partján,- míg nem szabályozva másutt vezettetett el.- goronya, Kotnyócz, Petkóköz. 8. pontra, szomszéd határok északról Szalók,- Keletről Deregnyö - délről Kis Ráska,- nyugatról Málczai határok. [Helmecke] Helmeczke Chomecz Zemplén Megye Homonnai Szolgabirói lárás és kerületben fekvő falu, Helmeczke név alatt ország szerte Chomecz néven pedig csupán a' Slav ajkú nép között ösmeretes, e helység eredetéről és elnevezéséről bizonyost mit sem lehet tudni, hihetőbb azonban 637