A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Mizser Lajos: Töketerebes és környéke Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában

Volt ezen helységnek vára is, de ki által épittetett, fentartatott vagy vég kép pusztíttatott légyen el, arról halgát a' krónika. A hely melyen a' vár állott mai napigis megtartotta nevét, és „Várdombnak" hivattatik. Most Mélt: Andrásy Aladár majorsága helyéül szolgál. E falu ugy láczik nem egyszerre épült, mit onnan lehet magyarázni, hogy két falu nevet viseli - és amikor felső része Hardicsának hivatik, a' déli részén elvonuló ucza hol tisztán Zsellérek laknak Kis Hardicsának hívattatik. Hardicsa három dűlőbe hasittatiki földjeit 1863. évben történt Commassatio alkalmával. A' Felső dűlőben ezen helynevek fordulnak elő u. m. Cserje alja. Azon cser erdőtől melly nyugoti határ szélét keríti e dűlőknek vette elnevezését.- Hinyo Sorok azon forrástól neveztetik igy, mely a' nevezett földek aljába fakad és a' legszárazabb esztendőbenis elegendő jó minőségű vizzel ellátja a' munkásokat.- Hosszak, a' földek hosszaságától neveztetik igy.- Táblák, onnan hivattatnak e nevezeten, mert úgyszólván ezek leg nagyobb a' Hardicsai határban.- Pridánkák ugy latzik, hogy ezek mint szerzés és kipótolása a dűlőnek adattak a volt jobbágyoknak, a' menynyiben e szó tótul szerzéket jelent.- Mocsár felelt a' Mocsárnak keresztelt legelőtől kölcsönözte nevét. A' középső dűlőben következő helynevek fordulnak elő. u. m. Kövecses, eredete nem tudatik.- Ország utón túl, A' mennyiben az országút e dűlőt elválasztja a' többi földektől.- Hoszszak a' földek hosszaságától hivatik. Ezen földek tövében ismét egy forrás fakad, de nem annyira jó ivó vizzel, mert ennek a vize igen meszes. Ezen forrást Verbiczá-nak hívják, talán onnat mert e szó tótul fűz fácskát jelent, és e fűztől nevezetik Verbiczának.- Hurkák, miért neveztetnek így, nem tudatik. Mocsáron kívül, a' menyiben a' mocsárnak nevezett legelőn tul esnek, hívatnakígy. Alsó dűlőben. Ország utón tul, onnan neveztetnek, a' menyiben az ország utján tul esnek. Fejér mocsár, onnan hivatik igy mert kebelében tartalmaz egy darabb haszna vehetetlen vadvizes fejér földet. Ennek közepében fakad egy Köszvényes forrás.- Nagy Szőlőskék tán szőlő formájú fekvésüktől neveztettek elígy.- Kis Szőlőskék ezek amazoknál kisebb földek, elnevezésük azonban egy eredetű lehet.- Mocsáron kivűl, a' mennyiben a' nevezett legelőn tul esnek. Ezeken kívül még a' következendő szántóföldi elnevezések találtatnak a' Hardicsai határban u m. Káposztás földek, az ezekben hajdan ültetni szokott káposztától neveztetik igy, most azonban krumpli földnek használtatik.- Templom előtti földek, onnan hívatatnak, mert a' gör. kath templom előtt egy sorban vonulnak a' már Kender, árpa és gabona vetésre felváltva használtatnak.- Ivó-kutnál. E helységnek tisztán csak egy ivókutja van, bátor majd majd minden udvarba kut létezzékis, de azok egessegtelen vizet tartalmazván a' 138 házszámot számláló helység tisztán egy kútra szorítkozik. E kut a' gör. kath templom déli részén van, és a' nevezett földek kezdeténél, és viznek vagyis e kuttól vettél elnevezésűket. Használtatnak mint az elébbiek Kender, gabona, árpa vetésre és kukuricza alá felváltva. Kertek alja. A' mennyiben a' falu kertjei végébe esnek, Kertek aljának hívattatnak.- Kazsi tó mellett, onnan hivatatnak így, mert az úgynevezett Kazsitó legelő felett vonulnak. Ezen mind két nevezett alatt előfordult földek, mint az elöbbeniek, Kender, gabona, árpa, tengeri vetésre felváltva folytonosan használtatnak, Mezőcske, a' határ közepén létező dombos szántóföld. Nevét onnan vette, mert innen az egész határ szabad szemmel belátható, honnan az egész határt képviselve a' Mezőcske nevet kiérdemelte. Ez a' határ szive, és a' legjobb terű föld, búzát gabonát, Árpát tengerit egy aránt terem, a' nélkül hogy pihenésre szüksége volna. A' falu déli részén kezdődik és tart a' Szopot patakig. Keletről a' régi Bodrog rétségtől; nyugatra a' Község Kazsitó nevű legelő teszi határát.Szopoton túl, szinte jó minőségű főid, vetekedik a' Mezőcskeí földdel. Ez nevét a' Szopot nevű pataktól kölcsönözte mely által a' Mezőcskétől elválasztatik. Csarnó oldal, ez a' helység éjszaki részén mint egy rendetlen négyszöget képezve a' rétségből földdé alakított föld rész. A' Bodrog régi medrétől kérésztől metczetik, éjszakról délre eső víz folyásnál. Keleti és nyugotti szélei posványosak és nedvesebb esztendőbe hasznavehetetlenek. Rétek. Ezek községi és Gróf Andrásy Aladár féle rétekre osztatnak fel. A' községnek 1863-ik évben befejezett Commassatio által következő elnevezésű retek jutottak: u. m. Felső rétek, ugy neveztetnek, mert a' határ éjszaki részén vannak a' Terebesi határ635