A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Mizser Lajos: Töketerebes és környéke Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában

III. Tavak. Bikató hagyomány szerint ott bikák viaskodván meg ölték egymást, Tetvestó a Kenderfark végében, Hosszú tó a Bánya dülöi közt Botszögi tó,- Egres - hajdani egér fáktól Ábrán tó.- Vályi tó hason nevű ember ott történt halalatol Farkas tó, Bába tó. IV. Legelök Felső Hosszú tó - községi legelő a város északi részén. Nyilas a Netecs nevű álló vizén innen, hajdan erdőség volt.- túl rajta Vajánikertallya, a Vajáni kertek alatt folyó Laborcz partján.- Rctekallya, a Rakattya nevű rétek végiben.- Füves kert, körül sánczolt urasági legelő. V. Erdők. Felső erdő és Ritkás Butki és Szeretvai határ mellett.- Malomszög az Iskei és Vajani határ felöl - hajdan malom volt a mellette folyó Laborczon.- Lapos.- Molyva.- erdő rész a rajta kiirtott szántó földek égett Giriny és Veresmart nevet viselnek a kis Ráthi és Hegyi határ felöl a Dúsa ere mellett.- Uj erdő, községi fiatal erdő, a Szaloki és Butkai határfelöl. Vizek Laborcz. nevét veszi Laborcz Szláv herczeg felakasztásátol- (Not. Historica s 3.) Zemplén megyében ered a Kárpátok Beszkid nevű hegyéből nem messze Csertész falutol.- Magába veszi a Cziroka nevű folyót Kohanocz alatt. a Dúsa a Laborcz áradásaiból veszi eredetét, Őrmezőnél kezdődik az árka, és sok falun keresztül menvén a Butkai és Deregnyöi határon keresztül, a Kis Raskai Haltés nevű erdő mellett a Laborczba szakad. Rágyapatak a butkai tobol veszi eredetét, csak esős időben van vize. Netécs tót eredetű szó = álló vagy nem folyó,- árka most beiszapolt, csak árvíz idején tápláltatik. Kelt Deregnyöben Martius 16 1865 Az alább meg nevezett községi tagok jelenlétében, 's vallomások után öszve irta és kiadta biro Isza Mihály X Tóth Ferencz s. k. hites Péter István X ref. lelkész hites Varga Mihály X öreg Lakatos György X községi Berenyi Mihály X tagok Krajnyik Mihály X Hely nevek Dobra községből - Zemplén Megyéből. Tartozik a' Tiszai járás szolgabírósághoz, ország szerte egyedül Dobra a' neve, más nevét nem tudni 1418-ik évben Sigmond Király alatt említetik, népesítéséről mi sem tudatík, a' név eredetéről semmi tudomás. Kis sor úttza, nagy sor úttza, Huvistya, Liga homok, Plosnya szántó földek. Dubró. Királyszög rétek. Múzúkertally, Kosaristya, Zabszög Rókaszög, Fegykoszög szántó földek, Bereg, Sűrű - e' község határának tagositott területe 1121 catastralis hold. látta Kigyóssy Albert Tiszai Kleti Szbiró. Helynevek Gálszécs községből, Zemplén megyéből. Gálszécs Mező Város fekszik Zemplén megyében egy kies vidéken, Kassától kelet felé az alladalmi út mentében 5. Mértföldre Ujhely Varosától pedig melly e' Megye Szék helye északra 5 Vi mértföldnyire, orosz, tót és Magyar lakosokkal, Válásra nézve Római Catholicus, gör: Cath., evangélikus, református és Zsidó, Római és Görög Cath., református Anya templomai és Zsidó Synagogával, van vizi Malma bent a' városba Országos és heti vásárai igen népesek. Szántó földjei körül belől 4000. hóid 's jó mivelés mellett mindent meg terem 1255-ben ezen helység Purusztyan (Borostyán) várhoz tartozott, 's az Aba nemzetségbül származott Peteruoz Péter birta. Fiának hűtlensége miatt Micz ban gróf fiainak adatott 1320-ban. 1402-ben Comes Gál de Zéch 633