A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Mizser Lajos: Töketerebes és környéke Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában

zólyomi főispány a' helységet mező városi rangra emelte 's vásárokat hozott be. 1603 a' Bocskay zendülés itt vévé kezdetét, 1685 egy része a' helységnek báró Fischer Mihálynak, másik része a' Homonnai Drugetheknek ajándékoztatott. Mostani földes Urai. báró Fischer, Molnár, Vladár, Téglásy, gróf Barkóczy és több kisebb birtokosok, e' kerület Szolga bírói szék helye, valamint posta állomás szinte helyben van, honnan Kassa 's Ungvár fele jól elkészített utón a' Császári Cariol naponta rendesen jár. Végül megjegyeztetik, hogy hajdanában „aranylábú" Gálszécsnek neveztetett Jegyzetté Antalovits Károly Gálszécsi Jegyző Helynevek Gatály községből, Zemplén megyéből. 1. Zemplén Megye Nagy Mihályi Járás Deregnyöi kerület 2. A' községnek csak egy neve el t. i Magyar nyelven Gatály tót nyelven Hatalov hely béli el terjedéssel, mely ország szerte ismeretes. 3. A' községnek hajdan nem volt más el nevezése, sem nem íratott különféle kép a' mostani hely neve. 4. A' község leg korábbi említése nem tudatik. 5. A' község ncpesitése köz tudomás szerintfel földi tót ajkú letelepedőkből tőrtént. 6. A' község név eredetéről köz tudomás szerint tót ajkú hely névre nézve, egy hajdanában le telepedett Hatala hadvezér nevéről tudhatni 7. A' község határában elö forduló topographiai nevek u: m. „Dvoriscse" hajdan a' községet alapító hadvezér lak udvar helye volt mely körül sánczolva egy dombon kört képez a rovna határban Dúsa vize kanyarodása part mentében melyet Dubróka határ Kamonya erdőség magonsága dél nyugotról el fedez, most dombos sziget forma szántó főid Medzi hajam éjszak 's dél oldalról fekvő erdőség rovna tisztás tér most szántó föld Berettö 's Lazony határ tereivel szögellő, „Luka tó" hajdan Nádas vizes tér most szántóföld „Pod Laborcsom" (!) hajdan Labortz. folyónak egy Ki áradó és folyása alatt el nyúló tér szántó föld Csebbi határ széltében keletnek terjedő, „Vlcsi dul" hajdan farkasok fogására gödrökkel fel ásót tér, „Kralyos Kut" hajdan egy tér mely király el nevezésü kútal bírván most szántó föld, „Viterugyik" hajdan szél malom dombos téré most szántó föld. Jegyzés: mind ezen elö sorolt dűlök eredeti nevei tót nyelv hely el nevezést nyertek. Kelt Gatály Martius hó 27-n 865. általam Záborszky Ferentz m X Estók György Jegyző X Paulov Mihály Község vénei s lakosai Zemplén Vármegyében kebelezett Hardicsa helységének hely névtára 1864. Helynevek Hardicsa Községből, Zemplén Vármegyéből Hardicsa falu. Kassai kerületbe Zemplén Vármegye Terebesi Szbírói járásban, Terebes vidékén. Tót és orosz neve Hardiscse. Honnan kölcsönözte nevét nem tudatik. Eredeti nevét folytonosan megtartotta. Hogy mikor eredhetett arról tudomásunk nincs, annyit azonban a népmonda tart e helységről, hogy hajdan „Czigány Colonia" volt és azok szaporodása által vette Kezdetét, kikhez későbben a' szomszéd helységek lakosai is csatlakoztak, 's a' jelenlegi mint egy 1000 lelket számító helységet alapították. 634