A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Mizser Lajos: Töketerebes és környéke Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában

7-d kérdő pontra. A helység határában elö forduló topographiai nevek - Várszög a szomszéd ráskai és abarai határok közt a Laborcz folyam jobb artján - egy régi körül sánczolt vár kastély helytől.- mely Vár kastély a ki halt Ráskay családé volt.- Kastélydomb,- szintén a falú dél nyugoti oldalán - egy régi kastély helye kie volt? Nem tudni.- Jukva egy homok domb - hol villongos világban - a faluból menekültek - a földbe vájt lyukakban rejtőzködtek - innen: Lyukvás - vagy Lyukva - Kis-Abara. A falú nyugoti oldalán - a falú régi helye.- Cseresznyés homok domb - a rajta hajdan volt cseresznyés kerttől.- a többi neveknek - nincs magyarázata. 8. Szomszéd helyek: Nézpest, Petrik, Málcza, Nagy Ráska, Kis Ráska. Helynevek Bánócz községből, Zemplén megyéből. Bánócz községe fekszik Zemplén Megyébe, a Deregnyői Kerületbe, mely a' Rákóczi Kerülettel együtt a' Nagy Mihályi Járáshoz tartozik 's annak ki egészítő része. Keletről Lask és Csebb, északról és nyugotról Vásárhely, délről pedig Lazony helységek határai szomszédságában. Ezen Községnek mostanában tsak az emiitett Bánócz neve van, és hogy valaha más neve lett volna arra a' legidősbb lakosok sem emlékeznek, de arról semmi irományok nem létezvén, halgát a' Croníka, és észszerűen feltehető, hogy a' Község neve eredeti idejétől ólta mindég Bánócz volt, és ez bir tsak hely béli és ország szerte elterjedéssel. Arra sintsen semmi adat, hogy mikor és ki által nepesittetett,- hihetőleg Őseink honfoglalása után nepesittetett. A község határának 1847-be történt tagositása előtt topographiai nevek voltak, mert a' határ három forduló- (nyomás-)ba használtattván,- Felső, Közép, és Alsó mező,- egyes dülöi pedig neveztettek jelesen egy része Kőtél földeknek, melly elnevezés azon dűllőbe lévő földeknek hosszaságáról vette volt nevezetét,- más része neveztetett a' Kútra véggel, mivel ezen dűlő földek végébe kút volt,- továbbá a' Kövön ez a' hármas határ Csebbi, Lazonyi és Bánoczi mesdyéjen lévő nagy kőtől neveztetik így jelenleg is,- továbbá volt a' Tóra véggel, Lazonyijitra véggel, Pázsitra véggel; mély úton; Mohilya, Pazditsi utón, Butki utón, Liskócz, Csermelykén innen és túlnat, a' görbék, rögösek, Farkas vermek mellettiek, Csebbi határrayéggel, Halastó, és irtások; de ezen regi elnevezések a' tagosítás után kevésbé használtatnak, és már is feledékenységbe mentek, jelenben a' birtokosok nevei szerint közönségesen tagnak hivatnak, így p. o. a' volt Úrbéreseknek jutott föld rész Úrbéres, vagy is Gazdák tagjávidk; valamint szinte a' többi kőz birtokosoknak jutott földek tulajdonosaik nevével elnevezett tagnak hívatnak, úgymint Herczeg tagja, Fejér varyne Asszony tagja, Lehóczky Urak tagja, Reviczky Urak tagja, Szétsényi Úr tagja, Makay és Lehotay Urak tagja.Végre megjegyzendő, hogy ezen Községnek a' határa jobbadán szántó földekből áll, a' földek talapja erősebb sárga agyagból áll, és épen ezért gyakori trágyázás és nedvesebb időjárást igényel, mert tsak jó mivelés és nedvesebb esztendők jutalmazzák a' gazdát a' földekre fordított szorgalma után.- Rétje a' Községnek nagyon kevés van azomban a' határnak nyugoti oldalán és a' Szántó földektől legalább 4, sőt talám 5. ölnyire is legjobb fekvő legelője, mely szinte a tagosításkor kinek kinek birtokja arányához képest kűlőn külön kíhasíttatott, és ezen legelő főid, ha a' Tapoly és Ondava vize, ki nem árad, mi e' vizeknek tizedektől ólta elő térbe volt, regulatíója miatt fájdalom évenként 4.-5. ízben is megtörténik, az illető tulajdonosok által legelőnek és nemellyek által, ha hozzájuthat Kaszálónak használtatik. Költ Bánoczon Martius 14-k 865 Feljegyzetté Lehotay András Köz birtokos U. i. A falu közepén van egy Sztok nevű 2 öli mély Kút, melly kavitsos domb alatti talapjánál fogva oly jó ivó vizet szolgáltat, hogy nagy szárazság 's forró nyár idején, a' szomszéd Lazony helységbelíek is idejárnak vízért,- sőt 1809-ben mikor a' Császári Udvar egy része hajói emlékszem Maria Beatrix és több a' Császári Famíliához tartozó Herczegek és Herczegnők Terebesi Kastélyba időztek az Cs: Orvosok több falukat bejárvan jó ivó víz felkeresése végett, ezt találták leg egésebnek (!), és minden nap innen hordattak vizet a Császári Herczegek részére. 630