A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)
KÖZLEMÉNYEK - Mizser Lajos: Töketerebes és környéke Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában
Helynevek Barants községből, Zemplén megyéből. Barants. Zemplén megyében kebelezett Község. T. Terebesi Járás S. a. Újhelyi kerület. Lapályon fekszik, a Helmecz. folyam mentében,- A jelenlegi lakosság által állíttatik, hogy ez előtt Isten tudja hány évekéi lakott lenne, egy Barantsi nevű földes Úr, a kinek is ezen egész község tulajdona lévén,- ki is ezen községet, Barants Helységnek nevezte s azon idők olta, a jelenben is ezen nevet viseli, a benne lakó lakosok külömb féllé Hit Vallásúak, melyek közt van 3 A rész Rcath: l A rész Ref: 3 /» rész Ohítü és % rész Izraelita.- beszélnek Magyarul, Tótul és Hebreül, hogy pedig honan, s mikor és melly évben vettek ide való származásokot nem tudatik. A Község közepén vann fel épitve a Rcath: Egyház az lelkészi lakai együtt.- mellyet valaha Okolicsányi nevű földes Úr fundált,- ki ezen Helység szomszédságába levő Garanyi Uradalmat birta. Ezen határba lévő Szántó földek Düllöi hivatnak Pacsirta, Kákáska véggel, KötelekJZsonkások, Tatártsiska, Puszta, Fegyér föld, Gödrök, és kertek alatti. Kaszáló Rétek nevezette Felső és Kakás rétek. Legelök nevezette Vágott és Székbe végei. Ezen határhoz tartozik, az ugy nevezett Komári puszta melly Barants Helységtől Napp nyugotnak fekszik Kelecseny Helység határánál, melynek szántó földjeitt T. Püspöky Imre, Lonyay Gábor Urak, és Bodnár János s Joseff egy testvérek birnak, s továbbá ezen puszta határ széllen vann, ország utt tövibe Kétt Korcsma Ház, és kétt Állás feli epitve, mellyek T. Püspöky Imre Úr tulajdonához tartoznak. A fent nevezett Helmecz folyó vize, foly Barants Község kelleti oldalán, mellyen egy kétt kerekű vizi Malom, egy víz fogóval Tekn Püspöky Imre Úr által huzamos évek olta vann feli áliva, melly Helmecz vize folyássát a Harditsi Határba levő Zsopots nevű Vízbe teszi által, mellyek öszve folyva, a Garanyi határba lévő ki ássott Canalisba folynak bé. Jelenleg a Határja Szomszédtságos Keletről Garany, délről Bodzás Újlak, éjszakról Kársa, és Nyugotról Kelecseny Helységek Határjaival. Helynevek Berettő községből, Zemplén megyéből. Az 1-so pontra: Berettő helység politikai felosztásánál fogva Zemplén Megye Deregnyöi Kerülethez tartozik. a' 2-ikra Helybeli elterjedéssel két féle neve él most, még pedig magyarul Berettő, tót elnevezéssel Bracziovcze.a' 3-ra Más hajdani elnevezését nem tudhatni.a 4-re Hogy mikor említetik leg korábban arról kevés tudomás van, ugy szinte az 5-re Azt sem lehet tudni,- honnan népesitetett.a' 6-ra A' név eredetéről sem köztudomás sem hagyomány v. nyomtatott emlékekből semmit sem lehet tudni.a 7-re A' község határában előforduló Nevek így léteznek: jelesül. 3. nyomásból állván a' határ u: m: felső, középső és alsó nyomásből.Horvát halma dűlő szántó föld, ott feküdtek a' Horvátok lágerbe, 's onnan maradt ez elnevezet -falkusi határra járó - 's Konopjanki nevüket onnan vették mert mindig kendert szoktak oda vetni,- Káposztás káposztát szoktak oda ültetni 's azért kapta ez elnevezést.- Pázsit rét, Ráesni rét elnevezésüket tudni nem lehet,- Hurki rét dombos hellyiségüktől kölcsönözték ez elnevezést, Lazonyi határtol sz. föld,- Czirki Sihot, a' sz. földek végibe, keresztül vágja az ugy nevezett Olyka nevű víz, mellynek helyes elnevezése Ondava,- nevük eredetét tudni nem lehet, Plány, Sztára rét, hol vették ez elnevezést tudni nem lehet,- régi időben híres Marha-legelök vóltak,Medzsi dríkami - malom levén ottan, a' két víz közti tért ugy nevezték el,- Valalszki lyesz, rég erdő volt valaha közös azért hívják e térséget Valalszki lyesz, Matyijov rét,- nevét vette régi gazdájától, Csolnova árok választja el a' falkusi határtól, Mlyinyiszko árok,- Velyiki járok canalis 631
