A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

ELŐADÁSOK A VALLONOK TÖRTENETÉHEZ - Csorna Zsigmond: A középkori francia-vallon hatás a magyarországi szőlő-borkultúrára

8. Ennek a kiteljesedő bortermelésnek és borkereskedelemnek nem csak egy-két eleme a francia-vallon betelepülők szakértelmével és hagyományos borkészítési szokásaival gyarapodhatott. Ilyen pl. a ráspia készítése,

29 amit ugyan az ókorban is készítettek, de a középkori Franciaországból is ismert a készítése, fogyasztása. A szőlőszemekkel eltett must, kierjedt üdítő hatású, savanykás italát a vallonok is készíthették Magyarországon, ami Északkelet-Magyarországon is, a Bükk déli lába szőlőiben, de Baranyában is és más helyeken is fennmaradt paraszti gyakorlatban. Hasonlóan az ürmösbor készítéséhez, ami a mediterrán flóraelemet képviselő bárányüröm füvei készült, ízesített édeskésen fanyar, gyógyhatású borkészítmény volt.

30 Tokaj, Abaúj környékén a bárányüröm még természetes vegetációban megtalálható, gyűjthető volt. Valószínű a francia-vallon hatásra erősödhetett fel szintén ennek az ókorban is ismert terméknek a készítése. 9. A dongás faedények, kádak, abroncsos hordók, valamint a bor pincében történő érlelése és gondos középkori pincemüveletei, borkezelései (mint a rendszeres fejtés, töltögetés, hordók tisztán tartása stb.) szintén a francia-vallonokkal tovább erősödött, a nyugat-európai borkészítés és borkezelés elterjesztésével. A dongás edények nyugat-európai első alkalmazása miatt a francia-vallonok is a hordós bortárolás szokását erősítették Magyarországon. Különösen Északkelet-Magyarországon jelentős ez a hatás, mert itt a keleti szőlő-borkultúra elemeként a veremben bortárolás-érlelés emléke mellett a gyakorlata is élt. Andornaktálya, Eger-völgy első nagy középkori pincéinek építését is a francia-vallonokhoz köti a kutatás.

3

' Somlón, de más történeti, nagy hírű borvidékeken sem lehetett ritkaság, hogy „frank honból" jött, a pincemunkálatokhoz értő szakember irányította a borgazdálkodást az egyházi és világi uradalmi pincékben.

32 Az első borpincék a templomdombok alatt, a templomok közelében épülhettek. Riolittufába vágták őket, és biztos, hogy a török idők előtt készültek, mert a török többet betemetett.

33 A legrégebbiek a középkori egyházi tizedet adó területek tároló dézsmapincéi lehettek, amelyek a tájra jellemzően könnyen faragható, puha kőzetbe, tufába vágott paraszti lyukpincéknél jóval nagyobbak és terjedelmesebbek voltak, amik belső terének kialakításához pinceépítő, -vágó mesteremberekre volt szükség. A pincék nem voltak adókötelesek, legfeljebb a készítésükhöz kellett engedélyt kérni. Andornak elhagyott pincéi között egy nagyobb méretű is megfigyelhető, ami a középkorra datálható, valószínű dézsmabor tárolására szolgált. Andornak a Vallis Agriensis déli felén feküdt, Kistálya határában.

34 A felnémeti templomdombon is középkori eredetű, egykori uradalmi pince található.

35 10. A francia-vallonokkal Szent Vince, Szent Egyed tisztelete és kultusza terjedt, illetve a szombathelyi vagy pannonhalmi születésű Szent Mártoné pedig megerősödött, 29 Összefoglalóan: Csorna Zs., 1994-1995.263. 30 Összefoglalóan: Csorna Zs., 1994-1995.256-257 31 BakóK, 1996. 32 CsomaZs., 1993.24-25. Uradalmi ésjobbágy-paraszti szőlő-bortermelés Somlón. (Termeléstörténetitörténeti ökológiai tájmonográfia) Debrecen. Szerk.: Ujváry Z. In: Studia Folkloristica et Ethnographica 35. 33 BakóR, 1996.24. 34 Bakó F., 1991. Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez. EMÉ. Agria XXVXXVI. 459-498. 35 BakóE, 1996.24. 585