A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

ELŐADÁSOK A VALLONOK TÖRTENETÉHEZ - Csorna Zsigmond: A középkori francia-vallon hatás a magyarországi szőlő-borkultúrára

tos középkori, már a minőségi szőlő-bortermeléssel kapcsolatba hozható dűlőnév a mái. Népi terminológia sokszor májnak nevezi ma, ezzel is hangsúlyozva, milyen fontos része a hegynek. Somlón, Sátoraljaújhelyen és más minőségi bortermő területen a hegy mája, a veséje, a szíve, mindig a legjobb minőséget termő szőlőhegyi dűlőt, szőlőhegyi részként értelmezett területet jelentette. A kiemelkedő, déli napos, felmelegedő, nem fagyzugos részek földrajzi névként rögzültek a történeti földrajzban.

9 Mályit (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) a Miskolctól dél-délkeletre eső települést 1234-ben említették a források először. Verőmái Erdőbényétől észak-északkeletre feküdt, korai datálással (1303/1494), Hévmái, ami már a Nap melegítő erejére is utalt, 1368-ból ismert. Barnamáj határrész Erdőbényén a belterülettől délre (1676), Farkasmály Gyöngyöshöz tartozó határrész már a 18. században. De Málas név már 1156-ból ismert, Nagysallótól (Tekovské Luzany) délnyugatra. Kimondott Melegmál névvel is találkozunk (1542) Komló mellett Mánfa nevű falunál, amit 1958-tól Komlóhoz csatoltak, amit a török defterek „Melegmálfalunak" neveztek. Meleg-máj nevű szőlőhegy pedig Erdőhorváti belterületétől dél-délkeletre található, első említése 1672-ből. De ismert Budapest II. kerületében a Rézmál dűlő, a Rókus-hegytől délre, első említése 1394. 1403-ból a „Zelewmal", amit 1720-ban már „Szuliman alias Szőlőmály" néven említettek Baranyában Szigetvártól délre. Vagyis a népetimológia az eredeti mái jelentését elhomályosította. Verőmáj-nak, Erdőbényétől észak-északkeletre eső 403 méter magas Verestető déli oldalát hívták (1667), Zöldmáj-nak Telkibánya belterületétől északra-északnyugatra eső területet hívták (1784). Erdélyben és Tokaj-szerte általános volt a jó beesési szögű szőlőhegyi területeket málok-nak hívni. 1658-ban II. Rákóczi Györgynek Karannán Mái nevű szőlőhegye volt, 1690-ben Kemény Jánosné az erdélyi fejedelem özvegyének javainak összeírásában a tarcali szőlőhegyen Mézesmái nevű szőlőt is összeírtak. Tállyán 1707-ben

10 az 55 szőlődűlő között Bakomály, Tökösmái szőlődűlőt, Rátkán Égés nevű szőlődűlőt, valószínű az egykori égetéses erdőirtás emlékeként, Tolcsván pedig Melegmáj dűlőt különböztettek meg, ahol Dessewffy, Pethő, Ghillányi, Serédy, Andrássy családoknak voltak szőleik. Nem véletlen, hogy a jó adottságú, drága szőlőket ezek a nemesi családok birtokolták. A korai erdőirtások helyén az új telepítésű szőlőkből hamarosan dézsmát szedhetett a földesúr, így pl. az egri püspök is, amiről 1216-tól kezdve írásos emlék is van.

11 3. A szőlők magasabb cukortermelése, a savakban és alkoholban magasabb tartalmú borok nem csak ízesebbek voltak, hanem eltarthatóbbak, távolabbra szállíthatóak, ami a bor nagy mennyiségű kereskedelmi áruként megjelenését jelentette az északibb, északkeleti borkereskedelemben. Mindehhez az kellett, hogy a természeti adottságokat, azok előnyeitjobban kihasználó és hasznosító müvelésmód terjedjen el. A honfoglaló magyarok, illetve a csatlakozott népek szőlőtermesztéshez értő, borkészítésben jártas csoportjai, az alánok, a kabarok, fára felfuttató lugasművelése helyett a nyugat-európai alacsony tőkeművelés gyakorlata nyert tért a 13. századtól.

12 Mindebben és a nyugat-európai hatások, a nyugat-európai szőlő-borkultúra elterjesztésében a középkori egyház, a hospeseken kívül a francia-vallonoknak is hatása volt. A talaj közeli, a hőgazdálkodás szempontjából ked9 Az alábbi adatok Kiss L., földrajzi etimológiai szótárából valók. 10 UC. 157:5. 1707.06.15. Rákóczi-féle összeírás. 11 Dongó Gy. G., 1912. II. András egri püspök levele Zemplénről 1275-ből. Adatok Zemplén vármegye történelméhez. 13-15 12 Vö. Csorna Zs., 1999., 2003 és 2004. 581