A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

ELŐADÁSOK A VALLONOK TÖRTENETÉHEZ - Tóth Péter: A vallonok legkorábbi betelepülése Magyarországra

azonosítása kétséges (Gyulafehérvár mellett, amelyet Székely György egyébként kizár,

15 felmerült Nándorfehérvár is, sőt a pomerániai Bialogard is, ahol Franco térítő püspök lehetett. Legalábbis a lengyel források tudnak egy ilyen nevű és igen nagy valószínűséggel vallon származású püspökről, aki Ulászló lengyel királynak tanácsolta, hogy forduljon Szent Egyedhez, ha azt akarja, hogy gyermeke szülessék - ennek eredményeképpen jött aztán a világra III. Ferdeszájú Boleszló király

16

), Franco nevű és vallon származású püspök bizonyosan tevékenykedett Magyarországon. A liége-i egyház halotti anyakönyvében ugyanis szerepel ilyen nevű episcopus apud Vesperem és a bejegyzés írója akkurátusan meg is magyarázta, hogy ez a hely „Magyarország egyik városa".

17 A hazai szakirodalom veszprémi püspöki működését az 1071-1081 közötti évekre teszi.

18 Ha a nevezett Franco mindkét püspöki méltóságot betöltötte volna, akkor is kérdéses marad e tisztségeinek a sorrendje. Püspökként hitelesítette egyébként a garamszentbenedeki alapítólevelet is, bár itt a székhelye nincs megjelölve.

19 A harmadik jelentős egyházi személy Leodvin bihari püspök (Lieduinus episcopus Bichariensis, genere Lotharinsis). A Fundatio ecclesiae Sancti Albani Namucensis (1064 után) szerint kijött Pannóniából, hogy lássa az övéit és Liége-ben (Leodinum) vagy Andenne-ben tartózkodott éppen, amikor látta, hogy a lerombolt namuri Szent Albánegyház falait már valamennyire újjáépítették és ezért Szent György- és Szent Miklósereklyéket adományozott a templomnak, amelyeket Szent István szerzett Bulgáriában. Ezeket az ereklyéket az újonnan trónra lépett András parancsára neki kellett számba vennie, s ő elolvasván felirataikat, visszatette azokat a tartóikba, de egy részüket megtartotta magának.

20 - Leodvin más püspöki méltóságot is viselt Magyarországon: a liége-i egyház halotti anyakönyvének a bejegyzése mint egri püspökről emlékezik meg róla.

21 A kérdésre, hogy vajon melyik méltóságot tölthette be előbb, nem tudunk válaszolni, ahogyan Franco püspök esetében sem tudtunk. Negyedikként Miklós győri püspökről, királyi jegyzőről kell szólnunk, aki a tihanyi alapítólevelet megfogalmazta. Származására maga az oklevél a legfőbb bizonyíték, amelynek - amint azt a kutatás kimutatta - a lotharingiai püspöki oklevelek szolgáltak mintájául.

22 1051-ben, amikor Henrik császár végre megindította a Péter meggyilkolását megbosszulni készülő, régóta fenyegető hadjáratát Magyarország ellen, érdekes szerepet játszott az eseményekben. A krónikakompozíció írja, hogy a Dunán utánpótlást szállító hajóhad parancsnoka, Gebhart püspök levelet küldött Henrik császárnak, a magyarok azonban a hírnököt elfogták, a levelet elvették tőle és azt Miklós győri püspökkel lefordíttatták. Feltételezhetjük, hogy szerepe lehetett annak a császár nevében írott „állevélnek" a megfogalmazásában is, amely visszafordította az élelmiszert szállító hajókat és ezáltal eldöntötte a hadjárat sorsát.

23 E püspökök mellett más főpapokról is gyanítható, hogy a pogánylázadás leverése után költöztek Észak-Franciaországból Magyarországra. Elsősorban a két királyi alapítású 15 Székely György, 1972. 57. p. 16 Chronicon Polono-Silesiacum. Lásd Gombos, I. kötet, 668. p. 17 Székely György,... 57. p. 18 KMTL. 728. p. 19 Györfty György, 1992. 218. p. 20 „...partim sibi retinuit... " Catalogus, II. kötet, 969-970. p. 21 Székely György, 1972. 59. p. 22 KMTL. 244. p. MOT. 1/1. kötet, 851. p. 23 SRH. 1.348. p. 545