A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

ELŐADÁSOK A VALLONOK TÖRTENETÉHEZ - Tóth Péter: A vallonok legkorábbi betelepülése Magyarországra

monostor, Tihany és Szekszárd apátja jöhet itt számításba. Az I. András által alapított Tihany első elöljárója Lázár főapát volt, amint az magából az alapítólevélből is valószínűsíthető. Személyét megkísérelték azonosítani azzal a Lázár (veszprémi) püspökkel, akinek neve az 1075-ben kelt garamszentbenedeki alapítólevél méltóságsorában szerepel, jóllehet ez az azonosítás bizonytalan.

24 Annál biztosabb, hogy a tihanyi monostor Szent Ányos-patrociniuma francia eredetű, hiszen az ereklyék csakis onnét származhattak. Szent Ányosról, a 453-ban meghalt orléans-i püspökről tudnunk kell, hogy Franciaországban a királyok védőszentje volt, akik az ő sírja fölött tettek esküt a szövetségkötéseik megtartására.

25 I. András nyilván azért szenteltette éppen az ő tiszteletére saját temetkezési monostorát, mert ezáltal is hangsúlyozni akarta keresztény király voltát (hogy mivel szemben, az külön tanulmány tárgya lehet). Hogy Szent Ányosnak a királyok védelmezése volt a feladata, arról nyilvánvalóan ugyancsak a vallon földről érkezett egyháziaktól lehetett tudomása a királynak. Az I. Béla által alapított szekszárdi monostor elöljárója 1074-ben az a Villermus apát volt, akit a krónikakompozíció Latinusmk mond és akinek vallon származásáról a neve is tanúskodik. Róla mindössze annyit tudunk, hogy amikor ugyanazon esztendő legelején Salamon király kíséretével Szekszárdra érkezett, ő kihallgatta, hogy bizalmas híve, Vid és mások azt tanácsolták a királynak, támadja meg a mit sem sejtő hercegeket, Gézát és Lászlót. Villermus pedig hűséges lévén monostora alapítójának, Bélának a fiaihoz, azonnal hírvivőt küldött hozzájuk Biharba, aki beszámolt Salamon tervéről. Géza azonban inkább hitt gonosz tanácsadóinak, akik őt Salamon kezére akarták adni és akik azt mondták, hogy ne higgyen az apátnak, mivel az borissza ember és csak részegségében küldte a hírnököt. Másnap az apát azt is kihallgatta, hogy Salamon igent mond Vid tervére; erre ö maga öltött laikus ruhát, lóra pattant és elvágtatott Gézához, hogy így figyelmeztesse a fenyegető veszedelemre.

26 Hogy Magyarország érdekes módon valóban nem ritka úti célja volt a vallon egyházi személyeknek, arra egy olyan főpap esete is bizonyságul szolgálhat, aki végül nem maradt itt. A Chronicon Andaginensis monasterii szerint az a Henrik liége-i püspök, akiről Franco püspök hazalátogatása kapcsán említést tettünk, egy Guolbodo nevű, dicsőségében és nemességében túlságosan is bízó apátot (a Szent Lőrinc monostor apátját) megfosztott a hivatalától. Guolbodo előbb Henrik királyhoz (1056-1106) ment, aki azonban nem adott védelmet neki a püspök ellen. Ennélfogva kétségbeesésében Magyarországra utazott, majd innét visszatért a királyhoz, amikor az éppen egy itáliai hadjáraton volt és egészen Henrik püspök haláláig ott is maradt.

27 Talán feltételezhetjük, hogy rossz híre megelőzte és az itt már letelepült földijei nem fogadták szívesen, ezért nem maradt Magyarországon. tff IÍP 4t Mindezek alapján a kanonokoknak az egyházuk felégetése után Magyarországra való áttelepülését és a magyar egyház újjászervezésében való szerepét tehát nehéz lenne kétségbe vonnunk. Történetük azonban további kérdéseket vet fel. Először is joggal 24 Erdélyi László, 1908. PRT. X. kötet, 16-17. p. 25 Bálint Sándor, 1977. II. kötet, 474. p. 26 SRH. I. kötet, 380-382. p. 27 Catalogus, I. kötet, 493^94. p. 546