A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Hajdú Ildikó: Tokaj-hegyaljai borászat gazdasági antropológiai vizsgálatának lehetséges területei

TOKAJ-HEGYALJAI BORÁSZAT GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIAI VIZSGÁLATÁNAK LEHETSÉGES TERÜLETEI HAJDÚ ILDIKÓ Bevezetés Az emberi kultúra legnehezebben megközelíthető területe a gazdaság. Godelier az 1970-es években a gazdaság, társadalom és kultúra relációjában úgy értelmezte, mint amely „a társadalmi élet elemeihez képest egyszerre külsődleges és azok közé tartozó."

1 A társadalmi viszonyok sajátos színtere, a kultúra részeként gazdasági viselkedésformákban jelenik meg, a kultúrával és a társadalom különböző területeivel kölcsönhatásban.

2 Az egyének gazdasági cselekvése és motivációi számos kulturális és gazdasági tényező eredményeként egy komplex társadalomban összetett jelentések hálójában értelmezhetők, amelyek a közgazdaságtan és a társadalomtudományok - így az antropológia és a szociológia - összefonódásában és együttműködésében fogalmazódnak meg. A közgazdaságtan tudományterülete a piac és az állam egymásra hatásának vizsgálatában teljesedett ki önálló diszciplínaként a 19. században. Kutatási módszerének kialakítása során leválasztotta a társadalmi kapcsolatokat a gazdasági, politikai és ideológiai összefüggésekről, amelyekbe beágyazódnak és amelyek alakításában aktív szerepet játszanak.

3 „Alapvető kérdése az volt, hogy a piac működését és ezáltal a gazdasági fejlődést korlátozó állami gazdasági beavatkozást visszaszorítsa." A hipotézis bizonyítása pedig igazolta, hogy „ha a szabadpiac törvényszerűségei érvényesülnek, akkor a gazdaság végül a mindenki számára legelőnyösebb helyzetet hozza létre,"

5 ahol az emberek racionális választások alapján döntenek. Ebben a folyamatban azonban a közgazdaságtan figyelmen kívül hagyja a társadalmi kapcsolatok szerepét a gazdaság működésében és azok nélkül törekszik a „kemény" megfigyelhető tények magyarázatára."

6 A társadalmi problémák egyik feltételezett okaként megjelenő gazdasági átalakulások társadalomtudományi vizsgálatának a 19. században egyre fokozottabban jelentkező igénye a szociológiának, mint önálló tudományterületnek intézményesüléséhez adott alapvető lökést. A szociológia elsősorban abból a törekvésből indult ki, hogy „ellensúlyozza a társadalmi zűrzavart a társadalmi rend elméletének megteremtésével, és a rendet, illetve a zűrzavart a társadalmi kapcsolatok mennyiségére és minőségére vezesse vissza."

7 Kari Marx, majd Durkheim és Weber munkássága ugyanakkor nemcsak a szociológia alapjait fektette le,

8 hanem a gazdaság és társadalom egymásra hatását is a 1 Godelier, M. 1978. 16. 2 Hollós M. 1993.81. 3 Wolf, E. R., 1995. 22. 4 AndorkaR. 1995.7. 5 Uo. 6 Wolf, E. R., 1995.23. 7 Wolf, E.R., 1995.23-25 8 AndorkaR. 1995.8. 471