A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Hajdú Ildikó: Tokaj-hegyaljai borászat gazdasági antropológiai vizsgálatának lehetséges területei

figyelem középpontjába állította azáltal, hogy a társadalomban uralkodó normák és értékek szerint döntő ember „nézőpontjából" vizsgálta a gazdaság működését. E két tudományterülettel párhuzamosan indult útjára az antropológia is, amely azonban más irányból közelítette meg a társadalom és gazdaság kölcsönhatásának problematikáját. Hosszú időn keresztül a gazdaság vizsgálata, mint egy társadalom vagy társadalmi csoport (komplex) elemzésének egyik gyakran, mint figyelmen kívül nem hagyható, de önállóan kutatásra nem kerülő területe jelent meg. Legfontosabb célkitűzése a gazdasági antropológiának - főként az amerikai antropológiában - az 1960-as évektől folyamatosan kibontakozó, a közösségek, az elmaradt vidékek fejlesztését célul tűző tudományos áramlat követése volt. Jean Ensminger az egyik legismertebb napjainkban dolgozó gazdasági antropológával foglalkozó kutató - szerint a gazdasági antropológusok legfontosabb szerepe az, amit a fejlődő gazdaságok megértéséhez hoznak, például a történelmi perspektívák áttekintésén, ugyanazon a területen végzett longitudinális adatgyűjtésen, vagy az adatoknak egy evolucionalista időkeretben történő elhelyezésén keresztül.

9 Bár még napjainkban is nagyobb számban jelennek meg a nem ipari társadalmak gazdaságát elemző kutatások, egyre gyakrabban lehet találkozni olyan írásokkal, amelyek a saját társadalom nemcsak népi, hanem ipari társadalmait is a kutatás középpontjába állítják a gazdasági motivációk vizsgálata kapcsán. Gazdasági antropológia és saját társadalom kapcsolata A II. világháború idején a társadalmi gondolkodásban bekövetkező változások hatására fordulat következett az antropológiában a kutatás tárgya tekintetében. Az 1950-es évek előtti időszakot elsősorban, mint a premodern kultúrákra irányuló kutatások időszakát említik. Ahogy Geertz megfogalmazta, „azoknak ott van valami kultúrájuk, az a dolgod, hogy visszajössz ide, és elmondod nekünk, hogy mi volna az" nézet jellemezte az antropológiai gondolkodást. A saját kultúra szerepének és jelentőségének felismerése nélkül határozta meg tehát a kutatási területét. Ugyanakkor bár megítélésében fokozatosan pozitív irányban mozdult el ez a hagyományos szemlélet - és a posztmodern hatására felfedezte a saját kultúrát - addig a gazdaság tanulmányozásának középpontjába továbbra is a távoli országokat, a fejlettel szemben komplementerpárba állítható fejletlen társadalmakat állította. Az elsősorban Malinowski nevéhez köthető, a kulturális antropológián belül jelentkező irányzat, a gazdasági antropológia viszonylag későn, a 20. század első harmadában jelent meg, mint önálló kutatási terület, és fordította figyelmét kizárólag a gazdasági működésre. Azonban nemcsak a „primitív" vagy harmadik világ országai és populációi csak azok, amelyeket az antropológus vizsgálata tárgyává tehet, főleg ha azt a szociokulturális környezet és a gazdaság változásainak szemszögéből kívánjuk értelmezni a 20. század végén -21. század elején. A gazdasági működés egy adott társadalmon belül olyan szegmenseket hoz létre, amelyek egyedi belső struktúrájuk, működési céljaik által lehatárolt vagy lehatárolható társadalmi csoportokat, közösségeket is definiálnak. A hegyaljai borászat a mezőgazdaság hasonlóképp meghatározható szegmensének tekinthető. Egy földrajzi környezet által lehatárolt, egyedi mikroklímája révén sajátos gazdasági tevékenységet folytató társadalmi közösségként határozható meg, amely 9 Ensminger, J. 2002. 472