A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Szabó Lilla: Zajti Ferenc festőművész és Medgyaszay István építész magyarságkutatásai

gondolt/gondolhatott Zajti Ferenc Körösi Csorna Sándor „útvonalát" követve egy indiai, bombayi kulturális intézményre, mely az ősi kapcsolatokat lett volna hivatva kutatni. Erről a tervéről indiai útja kapcsán a Magyarország című lap be is számolt. „Módi professzor és több indiai fejedelem meghívására megy ki Indiába Zajti. Hosszabb ideig Bombay-ban Módi professzor főiskoláján tartott előadásokat. Indiában kutató ifjú magyar tudósok részére Módi szárnyai alatt tervbe vették egy ún. „Magyar Kollégium" megszervezését is, amely felől most Zajtival véglegesen megállapodnak."

65 Vendéglátóinak Indiában Zajti Ferenc kész tervekkel állt elő. 1928. december 25én Bombayből Medgyaszay Istvánnak írt levele alapján magával vitte barátja elkészült építészeti tervét is. Mint írja, „Itt Indiában óriási elismerést arattál magyar Pantheon terveddel. Egy jeles párszi építész [M. Franji] itt a jelenkor legnagyobb építészének tart. Arról beszélt, hogy mozgalmat indítanak, hogy itt a parszik szent hegyén építenéd meg - és Budapesten a Gellérthegyen."

66 Aztán kissé Csontváry stílusában befejezésül még hozzáteszi: „Ezt említsd meg a Fenséges Úrnak (Dr. József Ferenc őfensége). Ugyanazt Indiában! és ugyanazt a Gellért hegyen! Óriási jelentőségű dolog. Néhány bőkezű mágnásnak kezdeményezésével hatalmas kapcsolatot teremthetnél India és Magyarhon között." Saját levélcímeként a „Káma Orientál Institute, Bombay, Dr. Modi"-t adja meg.

67 így tervezte meg Zajti biztatására a már létező intézmény és a párszik Tüz temploma helyére és helyszínére az eredeti Pantheon tervének módosításával a bombayi IrániTuráni Testvériség Múzeumát Medgyaszay István.

68 Hogy már indiai útja előtt (1932) jóval korábban felmerült Medgyaszay kiutazása, arra az 1927-ben elkészült mátraházai Sportszálló és más épülettervei utalnak. Zajti közeli és hosszú távú elképzeléseire és terveire reagálva még behatóbban foglalkozott Medgyaszay az indiai ősi művészettel, és a keleti kapcsolatok iránti fokozott érdeklődése meglátszik az épületein. Zajti terveinek volt köszönhető az építész 1932. évi indiai útja, melynek során bejárta Indiát és megismerte építészeti remekműveit.

69 Bombayban előadást is tartott a Royal Asiatic Society meghívására Evolution of Architecture of Indián Art. Exchange of Great Cultures. —Az indiai építőművészet evolúciója. Nagy kultúrák váltakozása címmel, melyen Módi professzor elnökölt. Záróbeszédében Módi az Attila - hunok hatalmára utalt, amely egykor a kínai faltól - kis túlzással - Paris városáig terjedt. Medgyaszay tulajdonképpen ebben az előadásában lépett rá - feltehetően Zajti hatására - a magyar nép származásának és rokon népekkel való kapcsolatának eszmei, nyelvészeti, történelmi fejtegetésének (sok veszélyt magába rejtő) útjára. Természetesen ezen kijelentéseit nem saját „kútfőből" merítette, hanem másoktól, korának hatalmas szak65 Magyarország, 1928. november. 66 „Keletre magyar!" Medgyaszay István 1932-es indiai útja során készített fotóinak kiállítása. Katalógus. OMvH Magyar Építészeti Múzeum, 1997. A kiállítást rendezte és a katalógust szerkesztette: Hadik András és Ritoók Pál. Jelen tanulmányukkal és témájával kapcsolatban számunkra is fontos a katalógus szerkesztőjének kijelentése: „Medgyaszay indiai útjának felmutatásával két dologra kívántuk felhívni a figyelmet: 1. Medgyaszay kiváló és sajátos, de korában gyökerező építészetére és 2. az út kultúrtörténeti, tudomány történeti és kapcsolattörténeti vonatkozásaira." 67 „ Keletre Magyar! "(1997), 41. 68 Kathy Imre Medgyaszay István című monográfiájában említi, hogy Medgyaszay kéziratában szerepel egy adat, mely szerint 1909-es évi londoni művészeti kiállításon bemutatott müveinek jellege keltette fel a figyelmet (26). Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy köztük volt-e a Nemzeti Pantheon terve is? És így volt, akkor kik figyeltek fel rá -, netán a Londonban élő indiaiak is? 69 1932. január 14-én érkezett meg Indiába. Útja során számos fotót készített, amelyekből a „Keletre Magyar!" (1997) című kiállítás mutatott be először válogatást. 468