A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Szabó Lilla: Zajti Ferenc festőművész és Medgyaszay István építész magyarságkutatásai

Margitszigeten, A három férfi balról jobbra: Medgyaszay, Framji (indiai építész) és Zaj ti Ferenc 1943-ban jelent meg újra a Magyar évezredek. (Skytha - hun - magyar faj azonosság) című könyve 350 illusztrációval, mű és térképmelléklettel.

64 Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy a Hollósy hatására a tanítványok körében terjedő buddhizmus, vagy kelet iránti érdeklődés miként „nőtt át" Zajtinái a magyarság eredetének és származásának kérdésévé, illetve Medgyaszayval való szellemi találkozására miként került sor, magában a korban és a különböző európai népek eredete iránti érdeklődésben találjuk meg a választ. Az építész és a festőművész életének részletesebb ismeretében megtaláljuk azokat a közös érdeklődési és szemléletbeli pontokat, amelyek szinte determinálták találkozásukat. Ilyen például, hogy müncheni tanulmányai után Zajti éppen a főváros mérnöki osztályán, az építészeti tervtár vezetőjeként dolgozott, ahol módjában volt/ lehetett nemcsak a nagynevű elődök, de a kortárs építészek terveivel megismerkedni és azok saját kezű tervleírását tanulmányozni. A festőművész és az építész akár a Turáni Társaság összejövetelein is megismerkedhetett személyesen. A Magyar-Indiai Baráti Társaság egyik alapítója Zajti Ferenc volt. És Zajti Ferenc szorgalmazta ebben az időben a legjobban az indiai magyar közvetlen kapcsolatokat. Neki, az ő személyének volt a legnagyobbrészt köszönhető a két ország közt megélénkült kulturális kapcsolat. 1926-ban az ő meghívására érkezett Magyarországra Rabindranáth Tagore. Zajti meg volt győződve nemcsak arról, hogy a magyarok Keletről származnak és hogy a rokonainkat ott kell keresni, de arról is, hogy ennek érdekében többek közt Indiában kell helyszíni kutatásokat végezni. Ezért szorgalmazta e téren a kétoldalú kapcsolatokat, illetve a magyarok származására vonatkozó kutatások kétoldalú közelítését. Ennek legfontosabb biztosítékát pedig egy Indiában létesítendő kulturális központ kiépítésében látta. Erre bőven láthatott példákat itthon; a hazai kulturális kormányzat Klebelsberg Kuno minisztersége alatt egymás után alapította meg idegenben a magyar kulturális intézményeket a magyar kultúra terjesztése érdekében. így, ez alapján 64 Zajti F., Magyar évezredek. (Skytha - hun - magyar faj azonosság.) II. kiadás, Budapest, 1943. A szerző arcképével. 467