A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Szabó Lilla: Zajti Ferenc festőművész és Medgyaszay István építész magyarságkutatásai

India földműves népét alkotó jat-okra és a közel 100 milliót kitevő indiai ősi ugor és skytha fajú népek ismertetésére most nem térek ki" - majd mondanivalóját felépítve folytatja: „De meg kell emlékeznem a nagyszerű párszi népről, akik a VII. század óta, tehát 1200 éven át indiai települők s ma India pénzfejedelmei. A sajtó, a bank, a kereskedelem az ő kezükben összpontosul. Vallásuk a Zarathustra. Ez a Zarathustraizmus. Ebből merített hajdan India, a görög filozófia (Pythagoras és mások) s a babilóniai fogság idején az ótestamentum népe és Fechneren át a modern filozófia. Hatással volt az iszlám vallásra és a manicheizmusra. Ma a kereszténység után legértékesebb vallás."

60 Ezek után az általa szorgalmazott indiai kapcsolatokkal összefüggésben felteszi a kérdést: „Hogy mi haszon háramolhat mindebből Magyarországnak? A bekapcsolódás India történelmébe és kultúrájába a magyar nép lelki megújhodását jelenti. Öntudatot és bizalmat önt a jövő küzdelmeibe, melyből Magyarországnak győzedelmes harcosként kell kikerülnie. Dr. Módi párszi professzor itt időzése alkalmával, a megcsonkított ország térképét szemlélve mondotta: »Magyarországnak nemcsupán az a végcélja, hogy elvett területeit visszaszerezze, - ez a nemzet, Magyarország sokkal többre hivatott, nyújtani Európának azt a keleti kultúrát, amely az elsajátított nyugati kultúra mellett mint plusz mindig sajátja maradt a magyarnak.«"

61 - idézte Módi 1925-ben tartott előadásából. Tanulmányában a szerző megemlíti Ajit Gosh kalkuttai műgyűjtő és kritikus 1929. szeptember-októberben Budapesten megrendezendő kiállítását, továbbá, hogy ehhez kapcsolódóan 3-4 vetített előadást is tartanak Indiáról és művészetéről. Hazánknak Indiával való kapcsolatáról megemlíti még, hogy Indiát a Népszövetségben ugyanaz a patialai fejedelem képviseli, aki 1928 őszén Budapesten járt, és aki Apponyival is szeretett volna ekkor találkozni.

62 Zajti megjegyzéseiből és hivatkozásaiból pontosan, jól kiérezhető az, hogy érdekelte a politika. Kulturális érdeklődését át- és áthatotta az ország helyzete. Kutatásai, egész ténykedése folyamán mindig kiolvasható, amint az ország érdekében kiépítendő kapcsolatokat szorgalmazza és ápolja. Ebből az aspektusból hihetetlen az az egyszemélyes aktivitása, amellyel nemcsak személyes kapcsolatokat épített ki, de magasabb szinten befolyásos személyiségeket is meg tudott nyerni az ország érdekében. Teherbírására jellemző, hogy még ugyanabban az évben, 1929-ben sikerült kiadnia Ipolyi Arnold Magyar Mythologia című könyvét, amely kimerítően foglalkozik az ősi magyar fogalmakkal és azok eredetével.

63 Medgyaszay indiai útjával közel egy időben, 193 l-l932-ben Kemál Atatürk elnök meghívására Zajti Ankarában és Konstantinápolyban járt. Előadásokat tartott a Török Történelmi Társaság csoportjában, melynek az elnöke maga Kemál pasa volt. 1931ben Rudnay Gyulával rendezett közös kiállításon mutatta be műveit Törökországban (Konstantinápoly). (Rudnay Gyulához haláláig mély barátság fűzte.) Törökországból hazatérte után Zajti Ferenc a Fővárosi Könyvtárban dolgozott, közben, mint maga írta: „Állandóan fokozott művészeti tanulmányokat végez." 60 Zajti F., Kapcsolataink Indiával. Budapest, 1929. 7. 61 Uo. 7. 62 A patialai maharadzsáról Radnay Miklós készített portrévázlatot (A patialai Maharadzsa arcképvázlat), amit a Nemzeti Szalon 1928. szeptemberében rendezett Őszi Tárlatán mutatott be (131. tétel). Ugyanezen a tárlaton szerepelt (az 1930-tól Indiában élő) Sass Brunner Erzsébet és férje, Brunner Ferenc. 63 Ipolyi Arnold, Magyar Mythologia. I-II., Pest, 1854. Második kiadás Budapest, 1929. Kiadja Zajti Ferenc. 466