A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Szabó Lilla: Zajti Ferenc festőművész és Medgyaszay István építész magyarságkutatásai

„Árulkodó", hogy mindkettőjüknél feltűnik a mazda vallás és kor tárgyalása. Szintén Strzygowskira utal, ahogyan a régi emlékek és a magyar művészet összefüggéseiről ír.

36 A közép-európai művészettörténeti és régészeti kutatásokra nagy hatást gyakorló bécsi egyetem, az I. Kunsthistorische Institut der Universitát Wien professzora (1909-1933) az európai művészet gyökereit az ókeresztény és a középkori művészetet keletről és nem az antik hellenisztikus, majd a római kultúrából történő közvetlen „fejlődés"-ből vezette le. Medgyaszaynak az alkotások és a népek „összekötését", és ebből az építészeti stílus jellegének a levonását, illetve annak alapján az egyes népek rokonságával (rokoni kapcsolataival) összefüggő stílusfejlődés-elméletének gyökereit Strzygowskinál találjuk. A Templomstílusok című könyv 19. oldalán közvetlen egyszerűséggel és természetességgel vezeti be Medgyaszay a magyar-hun rokonságról szóló megállapításait: „Indiában jártamban hindu történettudósok közölték velem, hogy Észak-Indiában volt a legelső nagyobb ókeresztény gyülekezet. Alapítása jóval előbbi, mint a római gyülekezeté." Medgyaszay 1932-ben járt Indiában. Ahhoz képest elég későn, hogy már a legelső munkái közt készült Nemzeti Pantheon tervét indiai hatásokat jelző munkaként aposztrofálja a szakirodalom. Ugyanez a megjegyzés szerepel más épületeivel, így a gödöllői müteremházakkal, színházterveivel, a mátraházai sportszállójával, stb. kapcsolatban.

37 Dolgozatunk elején említettük, hogy Medgyaszayt már tanulmányai és nyugati útjai alatt bőven érték és érdekelték a keleti és köztük az indiai stílushatások. Mégis feltűnő, hogy a különböző építészeti stílus ismeretek további, elméleti következtetésekig vezették el. A kérdés vizsgálatának a hátterében egy folyamatosan élő, állandó „ösztönzést" találunk, amely egyre inkább ebbe az irányba hajlamosította érdeklődését. Ez az állandó ösztökélés pedig valószínűleg nem máshoz, mint barátja, Zajti Ferenc személyéhez köthető. Éppen Zajti barátságának köszönhetően jutott el az architektúra erdélyi népi építészeti motívumainak a gyűjtésén túl(mutató) - India felé mutató -, a magyarság eredetének kutatásához. 1932. február 29-én Bombay-ban az ottani müvésziskoláról írva jegyzi fel naplójába Medgyaszay István: „A mennyezet alatt örömmel látom viszont ifjúkorom kegyeletes teremtője volt. Az elsők között foglalkozott szisztematikusan a keleti művészetekkel. Az Asiens bildende Kunst (1930) című könyvében több esetben elemezte a magyar vonatkozású régészeti emlékeket (szilágysomlyói lelet, tápiószentmártoni szarvas, nagyszentmiklósi aranylelet stb.). Hivatkozik Fettich Nándorra is. Elmélete hatással volt a magyar művészettörténetre, de elsősorban a régészetre. Tanítványa volt Hampel József és Supka Géza. Fettich Nándor és László Gyula professzor (is) Strzygowski hatására kezdtek a honfoglaló magyarok keleti kapcsolataival foglalkozni. 36 Strzygowski „északi" és „déli" művészet vizsgálatának a szemléletét tükrözi Medgyaszay István A magyar művészet útja című, az Építőmunka folyóirat ankétjának kérdéseire adott válasza. Az ankét főbb kérdései: „Miben látja a mai magyar építészet jellemző vonásait? Van-e ma jellegzetesen magyar építészet? Hogyan ítélhetjük meg a mai magyar építészetet európai és világviszonylatban? Továbbá építészettörténeti viszonylatban, elsősorban a magyar építészet történetét figyelembe véve?" Medgyaszay I. válaszai közt szerepel: „A legújabb törekvések jellemzője: abbahagyása a délibb, derűsebb történeti stílusok másolásának; helyettük északibb népek hűvös, finom hangulatú művészetének német közvetítéssel való másolása." (Építőmunka. 1933. november-december, I. 8-9., 132.) 37 Kathy I., Medgyaszay Nemzeti Pantheon tervének elemzésekor megjegyzi, hogy „az épületegyüttes egészén és részletein egyaránt érződik az a keleties jelleg, amely ettől fogva minden épületének sajátja." (Kathy I., Medgyaszay István. 14.) Az 1927-ben elkészült Mátraházi Sportszállóról szintén kiemeli: „A keleti kapcsolatok iránti fokozottabb érdeklődése meglátszik az épületen. Hiszen már akkor felmerült a lehetősége annak, hogy Indiába látogat. Ezért még behatóbban foglalkozott az indiai művészettel." (26.). A Baár-Madas Református Leánynevelő Intézet épületén Kathy I. kiemeli a modem, a népi művészet mellett a keleti hatásokat. 458