A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Szabó Lilla: Zajti Ferenc festőművész és Medgyaszay István építész magyarságkutatásai

olvasmányának, a Baghavad Gita-nak főalakját: Ardzsunát, a küszködő örökembert és az őt segítő Krisnát, az örök megváltót."

38

Ami tehát arra is mutatna, hogy maga az indiai irodalom és szellemiség, a vallások nagyon korán felkeltették érdeklődését. Kettőjük közül Zajti Ferenc a kevésbé ismert. Nem volt kiemelkedő festőművész. Arcképeket és tájképeket, keleti témájú olaj- és pasztellképeket festett. Az MNG gyűjteményében 8 képe található. Életrajza feldolgozatlan. Zajti Gábor, a festőművész unokája, 2005-ben dokumentumfilmet készített életéről és művészetéről.

39 Képzőművészetünkben a crocei és a bergsoni szubjektív idealizmus intuícióelméletének képviselői közé (Mednyánszky László, Csontváry Kosztka Tivadar, Hollósy Simon, Réti István) tartozik. Mednyánszky László nagy tisztelőjeként ő is a táj lelkét akarta megfesteni. Mednyánszky modorában több képet is festett. Szoros barátság fűzte Rudnay Gyulához (1919-től látogatta műtermét) és Csontváry Kosztka Tivadarhoz.

40 A magyar festészet ismeretlen alakja, először Bosznay Istvánnál négy évig, majd Münchenben, Hollósy Simonnál (és Kubinyi Sándornál) tanult. Zajti „Kelet" iránti érdeklődése minden bizonnyal innen eredeztethető. Hollósyt a buddhizmus érdekelte, és tanítványait is beavatta a keleti vallás ismereteibe.

41 A müncheni és a mester körül kialakult szellemi közegről Zajti kortársa, a szintén Hollósynál tanuló Baktay Ervin írt színesen az Indiai éveim című könyvében. „Az elméleti teozófia mesterkélt, üvegházi légkörét elfújta felőlem a Hollósy mellett töltött négy esztendő, de az egyszer felébredt vágyódás nem hallgatott el többé. Még pictornak tudtam magam és a keleti tanokkal való foglalkozás csak műkedvelő időtöltés szerepét játszotta üres óráimban. Ekkor újabb, közvetlenebb kapcsolat jött létre köztem és India közt, rokoni és baráti kapcsolat olyan emberrel, aki India szülötté és India bölcsességének felkészült ismerője volt. Most már a megfelelő irodalom is megnyílt előttem...hozzáláttam, hogy a szanszkrit nyelv alapelemeivel is megismerkedjem. Lassanként kezdett feltárulni előttem India igazi szellemi világa, a maga közvetlen, eredeti mivoltában, nyugati gondolatrendszerek hozzáadása nélkül és fokozatosan megértettem, miben különböznek az eredeti indiai tanok a teozófiától, amely látszólag ugyanazokat a szellemi elveket hirdeti..."

42 38 „Művész-iskola Indiában. " Medgyaszay István útivázlata. „Keletre magyar!" katalógus 57. Medgyaszay I. 1932. január 14-én érkezett Bombay-ba. A Taj Mahal Hotelben lakott. Baktay E., Indiai éveim című könyvében név nélkül egy magyarságkutatót említ, akivel Bombay-ben találkozott. Meglehetősen elítélően írt erről a személyről, aki a leírás alapján esetleg Zajti F. is lehet (Baktay E., Indiai éveim. Budapest, 1938., II. 200.). 39 Halála előtt a szabadság és a rend, a káosz és a rend, illetve a kétely kérdése, továbbá az autonóm egységek feltárása és ennek nyomán az új szabad struktúrák kialakításának a módozatai érdekelték. 1945 után a belügyi hatóságok ezért és korábbi tevékenységért szigorúan figyelték személyét. 40 DózsaGyörgy út 17. szám alatti műteremében gyakran járt Csontváry. Zajti beszélgetéseit Csontváryval „közvetlen élmény alapján Békcssy Leó rajztanár lejegyezte" (MDK -C - I - 7/1-5. 1 - 2; 7/4). Szemléletük sok mindenben egyezett: Csontváry hitt abban, hogy Indiából vagy Közép-Ázsiából jöttünk. Csontváry Kosztka Tivadar Árpád bejövetele című kép vázlata is ezen nézetének megfelelően dolgozza fel a témát. Kevésbé ismert, hogy Zajti magyarázatai nyomán festette meg Csontváry az évezredek fáját szimbolizáló cédrust (Egy cédrusfa Libanonból - Magányos cédrus, 1907; Zarándoklás a cédrusoknál Libanonban - Zarándoklás a cédrusoknál, 1907. Pécs, Janus Pannonius Múzeum). Ugyanezen okból festette meg Zajti is a cédrust. A kép az 1929-ben rendezett kiállításának a 721. számú tétele alatt szerepelt. Ezenkívül szintén a 721. tétel alatt olvashatjuk: „A párszi tüztemplomban használatos cédrusfa és illatozó áldozati anyag." Zajtinak az MNG-ben található az Indiai típus (pap. pasztell, 69,5x50 cm, MNG ltsz.: F. K. 2217); az Indiai típus (pap. pasztell, 70x51 cm, MNG ltsz.: F. K. 2220) című müvein és Csontváry Kosztka Tivadar festményein látható nőalakok között feltűnő a festésbeli hasonlóság. 41 Bincsik Mónika, Hollósy József. In: Nagybánya művészete. Kiállítás kat. MNG 1996. 121-125.; Hollósy Simon tanítványa, Felvinczy Takács Zoltán, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum első igazgatója volt. 42 Uo. 15. 459