A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Szabó Lilla: Zajti Ferenc festőművész és Medgyaszay István építész magyarságkutatásai

kialakulása stb.) szintén hozzájárultak az egyház és a vallás tanainak megingatásához. De főként, az angol és francia gyarmatosítások következtében a saját, megszokott civilizációjuktól elszakadt betelepülők életközege és körülményei is kedveztek a különböző ezoterikus szemléletek kialakulásának. A korábbi, társadalmilag, egyházilag és természettudományosan meghatározott elvek és „törvényszerűségek" megkérdőjelezésében és az új rendszerek kialakulásában is tehát indirekt módon szintén közrejátszott a Kelet felfedezése. Ugyanakkor, a 19. század második felének legnagyobb és legismertebb ilyen újonnan kialakult, új típusú vallása, a teozóíia is erősítette a Kelet iránti szellemi érdeklődést. Ez az okkult tudomány, a Madame Heléna Blavatsky által 1875-ben alapított teozófia legnagyobb hozadéka a szanszkrit nyelv kutatása volt, amely végül nem kis mértékben a különböző nyelvek eredetének a vizsgálatát eredményezte.

3 (A 19. század második felében és a század végén keletkezett szekták és okkult vallások szinte kivétel nélkül keresték a „titkos nyelvet".

4 Az európai képzőművészetben a keleti művészet hatása a stílusok jelentős változásához és új szemléletbeli felfogáshoz vezetett. Az európai és az amerikai építészetben hasonlóan új formák és dekoráció, s még inkább eladdig új ismeretlen építészeti szerkezetiség jelentek meg. A szecesszió különböző válfajai és a belőle kinövő, az újabb építészeti funkcióknak megfelelő formakeresések az építészet egészének a reformját indították el. (Pl. Henry van de Velde (1863-1957) tervei, akinek szemléletét a keleti művészetek kultusza befolyásolta, s művészetére főként a világkiállításokon látott tárgyak hatottak.) A keleti hatások elemzésének sokrétű és sokféle aspektusú igen terjedelmes (szak)irodalmában

5 külön fejezetnek tekinthetők a hazai, magyarországi kutatások. A mi Kelet iránti érdeklődésünk a 19. század közepétől intenzívvé vált európainál jóval korábban kezdődött el és más népekétől jelentősen különbözik abban, hogy nálunk ez a „magyarság őskeresésével" kapcsolódott össze. A magyar nyelv és a nép eredetének, 3 Blavatsky Heléna (1831-1891) 1877-ben jelent meg első könyve az Isis Unveiled, melyben bírálta kora tudományát és vallásait. Nézetei szerint a misztikus élmény és tanítás az az eszköz, amelynek segítségével az igazi spirituális megismerés és tisztánlátás elérhető. Meditatív müve: The Voice ofSilence (,/í csend hangja", 1889). Legfontosabbnak tartott müve a The Secreí Doctrine (,// titkos tanítás", London, 1888), Key to Theosophy (A teozófia kulcsa, London, New York, 1889). A keleti (indiai) spiritualizmus első nagy indiai terjesztője a nyugati világban Swami Vivekananda (1863-1902) volt, aki az 1893-ban, Chicagóban rendezett Világvallások (első) Parlamentjén is megjelent. Az ősi, klasszikus indiai nyelv, a szanszkrit iránti nyelvészeti kutatások az angolok indiai hatalmának a 18. század végi megerősödése nyomán (néhány „úttörő angol tudós tanulmányai révén" Baktay E., Körösi Csorna Sándor. Negyedik kiadás. Talentum Kft., 1999., 39.) Európában kezdődtek cl. Ugyanebben a könyvében tekinti át röviden Baktay az európai és köztük a magyar nyelvészeti kutatások kezdeteit, Fóris Ferenc, Horvát István, Kalmár György, Sajnovics János, Révai Miklós és mások nevét említve (Baktay E., Körösi Csorna Sándor, Negyedik kiadás, Talentum Kft., 1999., 37 - 59.). 4 Az ősi, titkos nyelv keresésének a legtragikusabb és legbrutálisabb példája a Németországban megszületett, okkultizmusáról is ismert pángermán mozgalom. Az ide tartozó New Age misztikus irányzat a germán nép ősiségének a vizsgálata és bizonyítása okán szintén foglalkozott „nyelvi", nyelv-eredeti kérdésekkel (rúnaábécé), írod.: Cezary Michalski, A nácizmus ezoterikus forrásai. Budapest, 2005. 5 Összefoglalóan értékeli a keleti témájú képzőművészeti alkotásokat Christine Peltre, Orientalism című tanulmánykötete (Paris, 2004). Szűkebb területre vonatkozóan dolgozta fel ezt a kérdést az 1997-ben, Salzburgban rendezett kiállítás, amely az Osztrák-Magyar Monarchia területéről származó képzőművészek, megrendelők és gyűjtők keleti műveit mutatta be. Az orientalizmus fogalmának sokrétű jelentését és tartalmát elemzi Edward W. Said, Orientalism című 1978-ban megjelent könyvében (magyarul: Orientalizmus. Budapest, 2000.) 448