A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Pirint Andrea: August von Pettenkofen magyarságképéről a Miskolcon őrzött festmény eredetiségének vizsgálata kapcsán

AUGUST VON PETTENKOFEN MAGYARSÁGKÉPÉRŐL A MISKOLCON ŐRZÖTT FESTMÉNY EREDETISÉGÉNEK VIZSGÁLATA KAPCSÁN PIRINT ANDREA A Petró-gyűjtemény 630 darabos műtárgy csoportjával 1977-ben egy „a. p." jelzetű, kisméretű, lovat ábrázoló festmény is a Herman Ottó Múzeum kezelésébe került

1 (1. kép). A kép témája, komponálási módja és apró mérete egyaránt amellett szól, hogy a szignó August von Pettenkofen osztrák festő nevét rövidíti. Petró Sándor egy rendkívül izgalmas gyűjteményt hozott létre élete során. Izgalmasat nem csak abból a szempontból, hogy remekművek sora rajzolja meg a magyar képzőművészet fejlődési ívét, de a tekintetben is, hogy a főművek mellett további csemegéket is magában foglal. Arra a kérdésre, hogy mit nevezünk csemegének, nem lehet egyetlen mondattal választ adni. Csemegének véljük egy egyébként nem túl neves mester kimagaslóan kvalitásos munkáját, amely aztán némileg át is írja a művész tehetségéről korábban megfogalmazott sorokat. Igazi különlegesség lehet ugyanakkor egy nagynevű festőművész gyors munkával papírra vetett vázlata, amely -noha értéke eltörpül egy olajjal megfestett kiérlelt kompozíció mellett - olykor sokkal többet árul el rajzolójának látásmódjáról, mint az esetlegesen megrendelésre festett táblaképek. Amikor pedig egy, a gyűjteményben megbújó anonim alkotásról a tüzetesebb kutatás nyomán bebizonyosodik, hogy jól ismert képzőművészünk hiteles munkája, és ráadásul régóta keresett tárgyi emléke a művész egy olyan baráti kapcsolatának, amelyről ez idáig csak írásos források szóltak, nos akkor már nem is csemegéről, hanem egyenesen kuriózumról beszélhetünk.

2 A Petró-gyűjteményben - mint minden gyűjteményben - ugyanakkor hamisítványok is megbújnak. Azonban még ezeket a darabokat sem lehet egyértelműen kizárni az érdekességek halmazából. A vizsgálat során ugyanis - amely révén bebizonyosodik egy tárgyról, hogy eredeti vagy utánzat - olykor olyan kultúrtörténeti specifikumokra derülhet fény, amelyek nyomán a komolyabb képzőművészeti értéktől megfosztott hamisítvány egy másféle jelentőséget nyerhet: művelődéstörténeti jelenségek hírmondójává válhat. Pettenkofen magyarországi divatja a 20. század eleji művészeti irodalmunk tükrében, avagy egy osztrák festő magyarságképének interpretálása Egy honpolgárnak más nemzetről alkotott képe nem feltétlenül marad a véleményalkotó belügye. Amennyiben a szóban forgó nemzet fiai előtt ismertté válik saját hazájuknak egy idegen kéz által megfestett portréja, reakciót válthat ki, és - a jellemrajztól függően akár még a nemzet önarcképére is hatást gyakorolhat. A portréfestés hasonlata ezúttal több, mint képletes kifejezés. Nem szavakkal, hanem ecsetvonásokkal formálta meg magyarságképét August von Pettenkofen (1822-1889) bécsi festőművész. 1 Olaj, fa, 13x20 cm, J. b. 1.: a. p. Ltsz.: HOM P.77.400. 2 Nagy Sándor (1868-1950): Békássy-üvegablakterv, Ltsz.: P.77.198. 433