A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Marozsán Zsolt: Adalékok a karmeliták miskolci rendházának és templomának meghiúsult építkezéséhez

A felszentelés megtörténtével fél 12 óra után csendes mise volt, majd délután négy órakor a III. karmelita rend alakuló közgyűlését tartották. A konferenciát páter Fekete Jenő győri perjel tartotta. Ezekután a rendház klauzulájának felavatása következett ünnepélyes litánia keretében. A felavatást és litániát Pálvölgyi Ignác rendtartományi főnök végezte. "

n A karmeliták Miskolcon A karmelitáknak 1942-ben az ideiglenesség azt jelentette, hogy már készülőben voltak a tervek kápolnájuk templommá bővítésére, de a város vezetősége kilátásba helyezte, hogy belátható időn belül hozzásegíti a rendet egy kéttornyú templom és a hozzá csatlakozó emeletes rendház építéséhez.

33 A karmeliták telekadományozási kérésével Miskolc város közgyűlése csak 1943ban foglalkozott,

34 s ekkor rendház és templom építésére a Győri kapu északi részén telket adományozott. A Gyula utca-Báthory István utca-Zoltán utca-Győri kapu által határolt tömb kb. 4,5 kh. területű volt

35

. Az építkezést itt kellett volna elkezdeni, s négy év alatt befejezni. A Győri kapu északi oldala, mint építkezésre kiosztható városi telek az 1925-1926-1928-ban felvett ún. Speyer amerikai bankkölcsönök fedezeteként szolgált csakúgy, mint a város valamennyi ingatlana.

36 A rend főnöke 1943-ban ennek tudatában írta alá a megállapodást. A magyar államkölcsön felvétele után 1925-ben történhetett meg a városok kölcsönfelvétele is. 48 magyar város, köztük Miskolc is beterjesztette igényét a kölcsönre. Miskolc három kölcsönrészre terjesztette be igényét. A város javait, valamennyi vagyontárgyát és jövedelmét ennek következtében a visszafizetésig elárverezték, valamint a városnak tudomásul kellett vennie, hogy vagyontárgyait, jövedelmeit a kölcsönt nyújtó bankok beleegyezése nélkül más hitelező javára le nem köthette.

37 A Speyer-bankhitel miskolci felvételére részben azért volt szükség, mert a város a 19. század végén elkezdett nagy beruházásait nem tudta finanszírozni. Ezek szükséges, de lassú megtérülésű befektetések voltak, s az ehhez elegendő helyi tőke nem állt rendelkezésre.

38 A konszolidációs államkölcsön felvétele érdeke volt minden azt megpályázó magyar városnak, hiszen a települések fellendülésének egyik forrását látták az építkezésekben. Kiváltképpen vonatkozott ez Miskolcra, a leendő felsőmagyarországi fővárosra. S bár a kölcsön felvételekor a Nagy-Miskolc koncepció

39 már élt, a kitűzött 32 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1942. november 10. 33 DobrossyL, 1997.267. 34 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1914. 245/1943. 35 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 508. 525/1947. 36 Bethlen István miniszterelnök és munkatársainak munkája nyomán Magyarország 1924-ben 250 000 millió aranykorona összegű kölcsönt, illetve kölcsönkibocsátási lehetőséget kapott. A kölcsön kibocsátásának felügyeletére létrehozott monopólium jogát a magyar bankok bankja, a Magyar Nemzeti Bank kapta, melynek megalapítását az 1924. IV. te. tette lehetővé. Ezzel lehetővé vált a külföldi bankkölcsön felvétele, amely Speyerkölcsönként került a köztudatba és a szakirodalomba. 37 DobrossyL, 1996.448. 38 DobrossyL, 1996.424. 39 A Nagy-Miskolc koncepció gondolata már 1922-1935 között, Hodobay Sándor polgármestersége alatt megszületett. A koncepció azért volt fontos, mert a környék központja, Kassa elcsatolásával ür keletkezett a régióban. Gyakorlati megvalósítása 1945-1950 között történt. Diósgyőr, Hejőcsaba, Tapolca, Szirma és 412