A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Marozsán Zsolt: Adalékok a karmeliták miskolci rendházának és templomának meghiúsult építkezéséhez

A jeruzsálemi pátriárka, Szent Albert által a 13. század elején jóváhagyott rendi szabályzatukat III. Honorius pápa 1226-ban erősítette meg.

24 Ez volt az első Karmel, melynek jelentése még tovább gazdagodott: már nem csak egy bibliai hegyet illetve hegységet jelentett, ami jelképül is szolgált, hanem a kialakuló karmelita szerzetesi közösségeket is jelezte. A rend a 13. század derekán az iszlám szaracénok térhódítása elől menekült előbb Ciprus szigetére, majd onnan Európába. Az első történeti hitelességű magyarországi adat a karmelitákkal kapcsolatban Nagy Lajos korára esik, ugyanis 1372-ben Budán alapították meg első kolostorukat.

25 Nagy Lajos édesanyjának karmeliták voltak a gyóntatói, és a király letelepítette a rendet.

26 A karmeliták a 14. században Európában virágkorukat élték. Nagy európai egyetemeken tanítottak, ami magával hozta az imádságos magány feladását. A következő évszázadok a reform századai lettek. A tridenti zsinat hozta rendelkezések következtében Avilai Szent Teréz és Keresztes Szent János visszavezette a rendet az ősi szellemhez.

27 Magyarországon ekkor a török pusztított, itt nem alakulhattak új kolostorok. A 15. században a renden belül szakadás következett be.

28 Különváltak az obszervánsok, azaz a régi, szigorú rendi szabályok követői, akiket sarutlanoknak vagy mezítlábasoknak is neveznek, szemben a konventuális sarusokkal, akik enyhébb szabályok szerint élnek. Magyarországon a sarutlan karmeliták telepedtek le. A magyar rendi tartomány 1903-ban lett önálló, ekkor vált ki ugyanis az osztrák tartományból.

29 A miskolci rendház alapításának időpontjában Budapesten, Győrött, Keszthelyen és Kunszentmártonban működött rendházuk. Az 1947. július 24-26-án tartott káptalan teljes jogú tartománnyá nyilvánította a Magyar Sarutlan Karmelita Rendtartományt. A rend tagjai 1942-ben telepedtek meg Miskolcon, akkor ideiglenesnek gondolt épületben és kápolnában,

30 bár a harmincas évek elején a fővárosi illetékességű dr. Szabó Pius atya, karmelita rendfőnök már számtalan alkalommal járt Miskolcon. Az ő nevéhez köthető a szintén Menner László tervezte tapolcai Sziklakápolna építtetése.

31 1942 őszén így tudósított a városba érkezésükről a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap: „ Vasárnap délelőtt szentelték fel ünnepélyesen a Miskolcon letelepedett karmelita rendnek a volt Guttmann gyár helyén épült kápolnáját a katolikus hívők nagy részvétele mellett. Szikra Gyula gimnáziumi tanár, a felsővárosi egyházközség világi elnöke üdvözölte meleg hitteljes szavakkal a karmelita rendet, valamint Pálvölgyi Ignácot a rend tartományi főnökét. Ezután Mikes Lajos felsővárosi esperes plébános ünnepélyes szentmisét celebrált, közben a Vargha Pascal miskolci házfőnök által megszervezett Dolgozó Leányok kitűnő énekkara gregorián énekeket adott elő. 24 SzántóK., 1987/1.437. 25 RévészL, 1995.42. 26 Révész!., 1995.43. 27 Szántó K., 1987/3.679. 28 Szántó K., 1987/1.573. 29 PuskelyM., 1995.502. 30 TarczaiB., 1993.3. 31 HOMHTD 2007.51.18.1-9. 411