A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Fazekasné Majoros Judit: Kossuth-kultusz Miskolcon

S valóban közeledve a gyásznap felé 1944 márciusában a miskolci sajtóban egyre több írás jelent meg Kossuthról.

52 Március 20-án jogakadémia nagy ünnepségsorozatot tartott, de most a hivatalos politikai elit is ünnepelt. Homrogdi Lichtenstein László főispán a városi közgyűlésen elmondott beszédében hosszan méltatta Kossuth személyét, politikáját, s még Kossuth-kultusz miskolci megnyilvánulásainak is szentelt néhány 'i 53 szot. A második világháború után Miskolc szerepe a magyarországi városok között megváltozott. Az erőltetett iparosítás hatására hatalmas nehézipari centrummá fejlődött, felduzzasztott lakosságszámával az ország második legnagyobb városa lett. Míg a két világháború között a területében épségében megmaradt Borsodot csak Gömör-Kishonttal egyesítették, ekkor Zemplén és Abaúj megmaradt részeit is hozzácsatolták az újonnan kialakított megyéhez. A hatalomra került kommunista párt ideológiájának kialakításakor szelektált a magyar történelem nagyjai között, s a '48-as nagyok közül Kossuthot, Táncsicst és Petőfit találta megfelelő alanynak arra, hogy az ő követőjüknek vallja magát. Közeledett 1948, a forradalom és szabadságharc 100. évfordulója. A hivatalos kultúrpolitika a Kossuth-kultusz ápolásának fő színhelyének Monokot és Ceglédet jelölte ki. Kossuth eszmeiségének lényege: a független és demokratikus Magyarország, ekkorra érdektelenné vált, politikai pályájából a népvezéri szerepet emelték ki. 1948. március 15-én a hivatalos ünnepségek a megyében Monokon zajlottak, de természetes a miskolci mint megyei sajtó beszámolt róluk. Néhány érdekes, magáért beszélő mondat az elhangzott beszédekből: „Petőfi, Kossuth és Táncsics eltiport hazájában kiteljesedett a demokrácia." „A centenáris évre Kossuth látnoki terve , a dunai és balkáni népek élő közössége valóssággá vált."

54 „Kossuth Lajos azt hagyta ránk, hogy nemzeti függetlenségért fel kell tudni áldozni minden csepp vérünket. (...) Kossuth Lajos a cári Oroszország ellen fordult, de 1917 novembere óta Miklós cár helyébe Lenin és Sztálin lépett. A szovjet hadsereg jött el hozzánk, hogy az ősi ellenséget leverje, s függetlenségünket visszaadja."

55 Ezen állítások tartalmát most nem célunk elemezni, de elgondolkodtató az a tény, hogy mindössze egy évvel a nagy évforduló után Kossuth és más történelmi nagyságok képeit Miskolcon is eltávolították a közhivatalok faláról, s helyettük Lenin, Sztálin és Rákosi arcképek kerültek. Ráadásul sajnos e képeknek nyomuk veszett, nem tudni pl. mi lett a sorsa Barabás két festményének.

56 Az államosítások során több intézményt neveztek el Kossuthról. így lett névadója az Eperjesről áttelepült tanítóképző intézetnek (ma Kossuth Lajos Gimnázium), de működött Kossuth szálló és Kossuth mozi is a városban. Mindemellett az 1950-es évek hamis kultuszának is meg voltak a maga pozitívumai. Megjelentették Kossuth összes munkáit, és 1947-től etnográfus hallgatók bevonásával országos méretű néprajzi kutatás történt. Ennek a mozgalomnak köszönhető, hogy az oly könnyen formálódó és eltűnő folklór emlékei megmaradtak. A felmérés kereté52 Pl. Amikor Kossuth Lajos visszautasította Cegléd mandátumát. Irta: dr. V. K. Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap 1944. március 18.; Miskolc márciusi ünnepe (mára 17.); Kossuth Lajos mondásai. Összeállította: Hegyaljai Kiss Géza (március 15.). 53 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap 1944. március 19. 54 Felvidéki Népszava 1948. március 14. Irta: Révész Jenő. 55 Felvidéki Népszava 1948. március 14. Irta: Révész Jenő. 56 DOBROSSY VII. 2000. 404