A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Fazekasné Majoros Judit: Kossuth-kultusz Miskolcon

„A Himnusz és Szózat mellett a „Kossuth Lajos azt üzente" lett a magyar nép szent dala. Volt-e a nagy Rákóczin kívül valaki, akit a magyar nép énekes ajka annyira adorált volna, mint Kossuth Lajost? Miért? Mert Kossuth Lajos neve ugyanolyan fogalommá, az igazán önálló, független nemzeti állam fogalmává alakult át, mint II. Rákóczi Ferencé, a kuruc világ bálványozott fejedelméé, azzal a különbséggel, hogy míg Rákóczi csak a nemes magyar nemzet prófétája volt, Kossuth az egész magyar nemzetnek, a „népek millióinak" lett bálvá„48 nya. A 20-as évek második felétől ismét felvirágzott országos szinten is a Kossuthkultusz. 1927-ben az országgyűlés törvénybe iktatta Kossuth Lajos emlékezetét (még Herman Ottó javasolta ezt 1894-ben), és nemzeti ünnepnappá nyilvánította március 15ét. A miskolci újságok is egyre többet foglalkoztak személyével, a Reggeli Hírlap 1928. március 15-i számában megjelent „Kossuth él" című történet gyönyörű hasonlatokkal írta le a nemzet ragaszkodását „legnagyobb fiához". Különös, hogy az idő múlásával Kossuth neve összekapcsolódott március 15-vel, annak a pesti forradalomnak az emlékével, amelyben ő részt nem vett, sőt mint a legális úttól elszakadó lázadását a pesti ifjúságnak nem is igazán helyeselt. 1930. március 18-án tartotta alakuló közgyűlését a miskolci demokrata kör, a nemzeti demokrata párt politikáját támogatni kívánó polgárok mozgósítása céljával. Feledi Aladár javaslatára a kör egyik jelképe

49 a Kossuth-serleg lett; s elhatározták, hogy a serleggel tartanak minden év március 15-én szónoklatokat. Bródy Ernő országgyűlési képviselő serlegavató beszédében a következőket mondta: „Magyarországon a jogegyenlőségért 82 évvel ezelőtt nem az érdekeltek és a jogfosztottak, hanem a történelmi osztály tagjai vívtak harcot. Páratlan önfeláldozással, szenvedésen, börtönökön és vérpadokon át dobták el kiváltságaikat és engedték be a népeket az alkotmány sáncaiba."

50 A beszéd idézett, s további soraiból is látszik, hogy ez a kör egy aktuálpolitikaí jellegű csoportosulásként jött létre, célja nem feltétlen a Kossuth-kultusz ápolása volt, de felvállalta a kossuthi eszmék továbbvitelét. Ezért választotta jelképéül a Kossuthserleget, ezért határozta el, hogy a kör számára festessék meg Kossuth (és Vázsonyi) arcképét. 1932-ben Miskolc városa a hagyományokhoz hűen megünnepelte születésének 130. évfordulóját, csatlakozva az országos méretű mozgalomhoz. 1944-ben, Kossuth halálnak 50. évfordulóján a háborús viszonyok között is kifejezte a város Kossuth iránti tiszteletét. Letisztult formában, politikamentesen, csak a nagy történelmi egyéniség személyének adózóan. „Kossuth Lajos az ország egykori kormányzója halálának félszázados évfordulóján országszerte újraéled Kossuth-kultusz, és a nemzet minden fia ünnepet szentel lelkében a nagy szabadsághős és államférfiú emlékének."

51 - mondta ünnepi beszédében Bruckner Győző, a jogakadémia dékánja. 48 FINKEY. 1928. 49 A másik a Vázsonyi-serleg. Miskolc népszerű politikusáról, Vázsonyi Vilmosról nevezték el. 50 DOBROSSY VI. 2000. 51 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap 1944. március 21. 403