A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Fazekasné Majoros Judit: Kossuth-kultusz Miskolcon

volt, ahol Belizár görög vitéz és a tetovált szép Irén mellett a „Kossuth, a haza atyja a ravatalon életnagyságú viaszalakban" című kompozíciót is megtekinthette a nagyérdemű.

42 III. Az első világháború után a trianoni békével a függetlenségi szándékok megvalósultak, de súlyos árat kellett ezért fizetnie az országnak. Ez az oka annak, hogy ebben az időszakban, ha nem is tűntek el teljesen, de népszerűtlenné váltak a kossuthi eszmék. Miskolc azonban annyiban eltért az általános országos tendenciáktól, hogy itt jobban őrizték a politikus emlékezetét. Bár 1922-ben, Kossuth születésének 120. évfordulójáról kissé „elfeledkezett" a város közönsége,

43 de az Eperjesről áttelepült jogakadémia a későbbiekben sokat tett a kultusz ápolásáért. Kossuth, aki az eperjesi evangélikus gimnáziumban tanult 1816 és 1819 között, a joghallgatók nagy példaképe volt. Az eperjesi hagyományt Miskolcra is magukkal hozták, minden esztendőben megemlékeztek róla.

44 A Miskolci Joghallgatók Testülete szervezte a megemlékezéseket, melyeknek gyakori eleme volt a fáklyás felvonulás a Búza tértől a Kossuth-szoborig, melyet megkoszorúztak, majd ünnepi szónoklatok hangzottak el. 45 A Kossuth-kultusz ápolásában élen járt még az ugyancsak Eperjesről áttelepült evangélikus tanítóképző intézet ifjúsága, a miskolci Turul Szövetség, s aktív részese volt a helyi jogásztársadalom. így az sem tekinthető véletlennek, hogy a jogászok legfontosabb fórumán, a Miskolci Jogászélet című sorozatban

46 jelent meg dr. Finkey Ferenc írása, amely a sárospataki szoboravatás kapcsán tartalmazza a Kossuthtal kapcsolatos aktuális gondolatokat: „Közkeletű manapság az a felfogás, hogy Kossuth nem volt drámai alak, így őróla nem is lehetne jó drámát írni. Nem osztom ezt a felfogást. A Herczeg Ferenc nagyszerűen sikerült Széchenyi drámájának előadása után, amikor sokan Kossuth kisebbítését vélték felfedezni ebben a remek színműben, magam azt a véleményt formáltam, hogy a Herczeg drámája ellen tett kifogás alaptalan és igazságtalan. A Széchenyi tragédiában neki kell a főalaknak, a hősnek lenni, aki egyénileg elbukik, mielőtt eszményeit megvalósíthatná. De el kell jönni talán később, majd az 1848 évszázados fordulóján egy igazi nagy drámai írónak, aki megírja a Kossuth drámáját is. Hiszen nem elbukott-e ő is egyénileg, éppen akkor, mikor az eszményt, amit a szívében hordozott, már-már megvalósulva látta. 1849 augusztusa után a Kossuthra rászakadt 45 évi hontalanság, eszményképének romba dőlte, vajon nem hasonló egyéni összeomlás-e, mint Széchenyinek döblingi élete?"

47 A két világháború közötti politika számára a Széchenyi-féle fontolva haladás szimpatikusabb volt, mint a lázító Kossuth. A mesterséges szembeállítással Finkey nem ért egyet. 0 úgy véli, a Kossuth-kultusznak még létjogosultsága van, a Kossuth-kultusz még él: 42 Szabadság 1894. május 30. Hirdetések. 43 Miskolc legnépszerűbb újságja a Reggeli Hírlap c. napilap volt ebben az időben. A születésnap körüli időszak sajtójában egyetlen sorral sem emlékeznek meg Kossuth Lajosról (Reggeli Hírlap. 1922. szeptember). 44 DOBROSSY VI. 2000. 45 Miskolci Napló, 1927. március 15. 46 Miskolcon megjelenő, elsősorban jogi szakcikkeket tartalmazó füzetsorozat. 47 FINKEY. 1928. 402