A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Fazekasné Majoros Judit: Kossuth-kultusz Miskolcon

mét felhívják arra, a nemzet nem tudta megóvni Kossuth Lajost sem a hontalanná válástól, sem anyagi helyzete romlásától. A párt vezetősége a nyilvánosság bevonásától sem riadt vissza, mindenképpen el akarta érni, hogy Miskolc városa hivatalos ünnepséget rendezzen Kossuth születésnapjára. Ezért míg célját el nem érte a Szabadság minden egyes számában megrótta a városi tanácsot tétlenségéért.

27 Az egész nemzet remélte, hogy a nagy nap alkalmából hazajön Kossuth Ferenc, a nagy száműzött fia, hogy fogadja az apjának szánt jókívánságokat. 0 azonban bejelentette, hogy ennek a kérésnek nem tehet eleget, mivel atyja nem kérte meg arra, hogy őt képviselje, s ha hazatérne, azzal vétene apja elvei ellen. Kossuth Ferencet a tállyai református templom felszentelésére is meghívták, s a régió lakosai nagyon várták, hogy láthassák a nagy honfitárs fiát, de csalódniuk kellett. A párt vezetősége, mint mindig, most is megragadta az alkalmat, hogy felelősségre vonja a szabadelvű pártot, amiért megszavazta a Kossuthot hontalanná tévő honossági törvényt, s tovább gerjessze az emberekben a nagy hazafi sorsa iránt kialakult szánakozást. A Kossuth Lajos 90. születésnapját köszöntő ünnepségsorozat, amelyet Miskolcon kívül Borsod megye másik három városában, Sajószentéteren, Mezőcsáton és Mezőkeresztesen is megtartottak, az evangélikus egyház Kossuth utcai templomában tartott istentisztelettel indult. Ezen részt vett a vármegye és a város minden vezető egyénisége politikai hovatartozástól függetlenül. Majd a Grant Hotel

28 termében megtartott díszebéddel folytatódott a program, amelyen több, mint kétszázan vettek részt. A beszámolók kiemelik, hogy itt is mindenki megjelent, „akik a közélet küzdő terén ellenlábasok". Az ünnepi beszéd megtartására Lévay Józsefet, Borsod vármegye főjegyzőjét kérték fel. „Miért lelkesedünk annyira Kossuth Lajos mellett? Mert elmondhatjuk: „Ha emlékét keresed tekints széjjel!" Nemzeti jogaink kivívása, a nép felszabadítása, a felelős kormányzat megteremtése mind egy-egy virító levél az ő érdemeinek koszorújában. Pedig Kossuthnak a nagy eredmények kivívására nem volt más fegyvere, mint a szó és a toll. Olyan szónoklatot, milyen az ő ajkáról jött, magyar ember nem hallott soha. Kossuth nem egy párté, Kossuth az egész nemzeté."

29 A születésnapot azonban nem csak a város előkelő közönsége ünnepelte. A miskolci daláregylet koncertet adott a Ment szálló dísztermében, és népünnepély is volt, bár ezt az eleredő eső kissé megzavarta. A polgári dalosegylet, a vasúti dalkör hazafias dalokat adott elő, s az ifjúság táncmulatsággal zárta az estét. A Kossuthot Turinban meglátogatta egy országos küldöttség, melynek tagjai között miskolciak és borsodiak is voltak, pl. Sturman György, a mezőkeresztesi kerület képviselője, aki francia nyelven mondott beszédet a Cavour-szobornál. Ugyanakkor sokan részt vettek a tállyai ünnepségen is. A miskolci aggharcos egylet Hradíl Vincének, az egylet pénztárosának műtermében egy Kossuth kép avatásával ünnepelt. Ezekből is kitűnik, hogy Kossuth személye valóban az egész nemzeté lett, nem tudta azt kisajátítani, se a politikai elit, sem egyetlen párt. Miskolcot az országos politikában képviselő egyének közül Kossuthnak Herman Ottóval volt legszorosabb a kapcsolata. 1875-ben Herman bemutatkozó levelet írt Kossuthnak, amelyben így jellemzi önmagát: 27 Szabadság 1892. nyári lapszámai. 28 Más elnevezése szerint Ment-szálló, tulajdonosának Ment Andrásnak nevéről. 29 Szabadság 1892. szeptember 24. 397