A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Csíki Tamás: Család és háztartás - struktúrák és tapasztalatok a két világháború közötti falusi társadalmakban

oknál e kettő csak részben fedi egymást, a közép- és nagybirtokokon pedig teljesen megszűnik a kapcsolat... Azokban a parasztgazdaságokban, ahol a családtagok a fizetett munkásokkal együtt dolgoznak, közös háztartásban élnek, a családtagok gondossága, szorgalma és kitartása hatással van a munkásokra, ezáltal munkájuk eredménye fokozódik... A munka tökéletes elvégzésére a családfő tekintélye is nagy hatással van."

9 Fontos említenünk a történeti demográfiát, amely a falusi társadalmak család- és háztartásszerkezeti vizsgálatával nyitott utat a hazai társadalomtudományos történetírásnak, s nem csupán a szűken vett demográfiai, hanem a társadalmi és kulturális faktorainak kvalifikációjával kínált kapcsolódási pontokat az említett tudományágak számára.

10 Igaz, érdeklődése a hivatalos népszámlálások előtti korszakokra irányult, ami - a Péter Laslett-féle tipológia alapján - a család és a háztartás pontos fogalmi elkülönítését tette lehetővé (utóbbit tagjai együttlakása s a köztük lévő rokoni vagy jogi, illetve funkcionális kapcsolat határozta meg). A 20. századot viszont a keményebb (matematikai) módszereket használó, a történetiségre kevésbé fogékony formális demográfiának engedte át. Illetőleg, mivel 1960 előtt hivatalos háztartásstatisztika nem áll rendelkezésre, az ezt követő tendenciákból, részben „becsült" adatokból kényszerült a két világháború közötti időszakra következtetni. Eszerint a falvakban az összetett, több családot tömörítő csoportok aránya csökkent, és a kis létszámú, nem család típusú háztartásoké emelkedett, igaz, az 1940-es évek elején a háztartások negyedében egy vagy több rokon és kb. tizedében több család élt együtt. A történeti antropológia ugyancsak kiemelt figyelmet fordít a család és a háztartás kutatásának. S bár programatikusan szembehelyezkedik a társadalomtudományos felfogással és a kvantitatív módszerekkel, akár a család- és rokonsági struktúrákra koncentráló szociálantropológia, akár ezt a gazdaság és a munka világával összekötő gazdaságantropológia (melyek bázisául egy-egy település társadalmának leírása kínálkozhat), de még a születést, a halált, a házasságot s mindennek a tapasztalatát a mentalitástörténet részeként vizsgálók sem mondhattak le - pl. az anyakönyvek, a népesség- és adóösszeírások felhasználása során - a demográfiai faktorok és modellek figyelembevételéről. Ugyanakkor az ide sorolható szerzők szintén a „protoindusztriális" Európa paraszti (népi) világára koncentráltak, de a családok szerkezeti változásainak hosszú távú, helyenként a regionális összehasonlításra törekvő ábrázolása is, mely a különböző formák egyidejűségét, valamint a „modernizáció" önálló falusi útját igazolta, csak ritkán lépett túl a 19-20. század fordulóján.

12 Vajon mi adaptálható a mondottakból a két világháború közötti parasztság vizsgálata során? Úgy tűnik, nem elégedhetünk meg egyik vagy másik megközelítésmód kizárólagosságával, ám ezek együttes (koherens) alkalmazására sincs lehetőség. Aligha oldható meg a parasztságot homogén társadalmi-kulturális közösségnek feltételező makrostrukturál is (statisztikai) rekonstrukció, míg a lokalitások vagy a családok és az egyének előtérbe helyezése esetén a háztartások szervezete, a demográfiai magatartások, a gazdálkodás és a reprodukciós stratégiák között feltételezett összefüggések általánosításától kell óvakodnunk. A két világháború közötti társadalomtudományok 9 Reichenbach 1930. I: 98-99, Sarkadi Kesztyűs 1936: 6, Aereboe 1919. 10 Gyáni 2002: 41, Faragó 2003: 304. 11 Faragó 2000: 459. 12 Pl. Medick 1996, Sabean 1990, Schlumbohm 1994. 343