A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Rémiás Tibor: Miskolc mezőgazdasága (1918-1949) (Előtanulmány a Miskolc monográfia V. kötetéhez)

befektetéssel járó őszi mezőgazdasági munkálatok bizonytalansága miatt a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz fordult panaszával. A tanács elnöke, dr. Parcsetich Béla az ügyet véleményezésre a főispán úrnak, Oszip Istvánnak küldte meg, aki közellátási kormánybiztosként az alábbiakat nyilatkozta: „a Tanács ezen területek igénybevételét akadályozza meg, fontos közérdekből." „...a bulgárkertészek zavartalan működésére Miskolc város lakossága, valamint a gyár munkásainak kerti szükséglet ellátása végett múlhatatlanul szükség van." Az ügy végére a pontot végül dr. Gálffy Imre polgármester 1947. október 6-ai levele

89 tette, aki javasolta, hogy Nenov Miklósnak adják bérbe a szóban forgó területet, amíg az építkezések ott meg nem kezdődnek. 1948. február 22-én megalakult az UFOSZ, vagyis az Újbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetségének nagymiskolci szervezete. A továbbiakban NagyMiskolc területét érintő „földbirtokpolitikai reform ügyben" az illetékes szervezet lett. Működésének célja: „megvalósítani azokat a Demokratikus célokat, amelyek nagymiskolc dolgozóinak elsőrendű létérdekeit szolgálják..."

90 Ennek nyomon követése és értékelése már nem feladatunk. A termelőszövetkezeti csoportok (tszcs-k) közvetlen elődjei Miskolcon: a földmíves- és földbérlő szövetkezetek Borsodban és Miskolcon még 1945-ben is rövidebb-hosszabb ideig létezett néhány, különféle tevékenységet folytató agrárszövetkezet. Ezek közül a háború végével egyikmásik rövid működés után megszűnt, a többi pedig a Földmüvelésügyi Minisztérium rendelete alapján beolvadt a „megalakított" földműves-szövetkezetekbe. Ez utóbbiakban a földhöz juttatottaknak „hivatalból" tagoknak „kellett" lenniük. Bátran kijelenthetjük, hogy az 1948-49-ben létrejött-létrehozott földbérlő csoportok, földbérlő szövetkezetek, a „részben vagy egészben közösen termelő", táblás gazdálkodást folytató csoportok a termelőszövetkezeti csoportok (tszcs) közvetlen elődjei voltak. A „termelőszövetkezeti mozgalom" pedig Magyarországon Rákosi Mátyás „elvtársnak" 1948 augusztusában, az „új kenyér ünnepén" Kecskeméten elmondott beszéde nyomán indult meg. A párt vezére itt ismertette az MDP terveit a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről, és innentől számítjuk a „termelőszövetkezeti mozgalom" 1953-ig tartó első szakaszát is. A miskolci állami gazdasági munkaügyi felügyelő (a Borsod-Gömör vármegyei és Miskolc thj. városi Állami Gazdasági Felügyelőségtől) az 1947. évi december havi helyzetjelentésben a mezőgazdasági jellegű szövetkezetről számolt be. Itt név szerint is említi több borsodi község és város mellett Miskolcot is, ahol gazdakörök működnek, de újabbak megalakulásáról nem volt tudomása.

91 1948. október 12-ére a Borsodvármegyei Földhivatal elkészítette kimutatását a Borsod vármegyében „megalakult" földbérlő szövetkezetekről és földmíves-szövetkezeti földbérlő csoportokról.

91 Ennek alapján Miskolcon 40 taggal 177 kat. holdon földbérlő szövetkezet alakult. A megalakuláskor Molnár János volt az elnök. 1949 márciusára a földbérlő szövetkezetnek 51 tagja és csak 103 kat. holdja lett, amiből 19 kat. hold szőlő 89 Uo. 302-303. 90 Uo. 303. 91 PESTOVICS J., 2002. 39-40. 92 Uo. 61-62. 336