A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)
Rémiás Tibor: Miskolc mezőgazdasága (1918-1949) (Előtanulmány a Miskolc monográfia V. kötetéhez)
volt. A földmíves-szövetkezet kebelén belül pedig az ingatlanok fekvése (szórtsága) miatt több földbérlő csoport alakult a városban 293 taggal mindössze 98 kat. holdon. 7949. február 18-án felhívást adott közre Farkas Dezső, Miskolc város polgármestere. 94 A városi földbérlő bizottság irodájában személyes megjelenés mellett nyilatkozatot kellett tenniük az előhaszonbérlethezjuttatottaknak. Az írásbeli nyilatkozatban vállalniuk kellett a juttatott előhaszonbérletek „kellő és okszerű megmunkálását" és azt, hogy „a szükséges munkálatokat földjeiken idejében elvégzik-e". Aki a földjét megmunkálatlanul parlagon hagyta, attól a haszonbérletét a városi földbérlő bizottság viszszavette, s az előhaszonbérletet más, arra érdemesebb részére, vagy a földbérlőszövetkezet részére juttatta. (Amellett a mulasztó és hanyag személyekkel szemben a megtorló eljárást megindították.) 1949. április l-jén a Miskolci Földmívesszövetkezet irodahelyiségében (Kazinczy u. 21.) a termelő csoport minden egyes tagjára egyformán vonatkozó kötelező érvényű kötelezvényt írtak alá. (Annak be nem tartása a csoportból való kizárást vonta maga után.) Idézet a kötelezvény szövegéből 95 : „Tudomásul veszem és magamra nézve kötelezőnek elismerem, hogy mint termelőcsoportbeli tag kulákokkal nem barátkozom." Vagy: „Semmiféle kupeckodásban és kizsákmányolásban részt nem vehetek." Vagy: „Sem munka közben, sem munka után egymással nem veszekszünk, hanem minden vitás ügyet a csoportgyűlés elé kell vinni.' 1 '' (9 fő aláírása). Molnár Ferenc állami gazdasági felügyelőtől értesülünk először (1949. június 3.) a Miskolc thj. város területén megalakult „egy" szövetkezeti termelő csoport részleteiről. A miskolci „Táncsics tszcs" 10 taggal, kollektív alapon szerveződött. 112(?) kat. holdon tevékenykedett, amelyhez 82 kat. hold szántó, 5 kat. hold gyümölcsös és 25 kat. hold rét és legelő tartozott. A tszcs működési szabályzata szerint a ///. típusú tszcs-k közé lett besorolva. E típus tszcs-k tagjai „úgy politikailag, mint gazdasági szempontból a legfejlettebbek, ideológiai szempontból a legelőrehaladottabbak. A kollektív szellem teljesen kifejlődött közöttük." 97 Annak ellenére, hogy a miskolci „Táncsics tszcs" ekkor a Földművelésügyi Minisztérium által még elismerve nem volt, így működési engedélylyel sem rendelkezett, de Debreczeni Miklós szövetkezeti osztályvezető már jelentésében (1949. június 25.) kéri a megyei bizottságot, hogy az újonnan megalakult miskolci tszcs tagjait politikailag vizsgálja felül. (A tszcs III. típusba, politikailag a legfejlettebbe sorolása mit sem számított!) 7949 szeptemberében a Borsod-Gömör vármegyei Mezőgazdasági Igazgatóság Terv és Üzemgazdasági Osztálya egyik felterjesztéséből (ugyanis minden 2. nap a változások feltüntetésével a felterjesztéseket el kellett küldeni az FM Termelőszövetkezeti Főosztály Terv és Gazdasági Osztályára) értesülünk a miskolci Táncsics tszcs tag- és területváltozásairól. A kimutatásból 99 az derül ki, hogy a „Táncsics"-nak 11 főre emelkedett a taglétszáma, területe 111 kat. holdra csökkent, de úgy, hogy ebből a szántó 85 kat. holdra nőtt. A tagság szociális megoszlása tekintetében 100%-osan (mind a 11 fő) a nincstelenek közé (0 kat. hold) tartozott. 93 Uo. 333. 94 Uo. 75. 95 Uo. 78-79. 96 Uo. 92. 97 Uo. 99. 98 PESTOVICS J., 2002. 95-96. 99 Uo. 129-131. 337
