A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Rémiás Tibor: Miskolc mezőgazdasága (1918-1949) (Előtanulmány a Miskolc monográfia V. kötetéhez)

Ugyan 1932-ben alakult a „Gyümölcstermelők Országos Egyesülete", csak 5 évre rá jött létre e közösség helyi szervezete, 1937-ben a „Gyümölcstermelők BorsodMiskolci Egyesülete". Célja: „Borsod-Gömör-Kishont vármegyék és Miskolc város területén a gyümölcstermesztés fejlesztése, a növényvédelem népszerűsítése, általánosítása és olcsóbbá tétele (méltányos áron növényvédelmi szerek és eszközök beszerzése, közös védekezés megszervezése). A gyümölcsértékesítésnél a termelők támogatása (termelési, értékesítési és feldolgozó szöv. felállítása, kapcsolatok teremtése a fogyasztókkal és kereskedőkkel)" (Díszelnök: vitéz Borbély Maczky Emil főispán, Lichtenstein László orsz.-gy. képv., Lukács Béla főispán. Elnökök: Bónis Aladár alispán, dr. Hodobay Sándor ny. polgármester. Társelnök: dr. Halmay Béla polgármester.) Csak érdekességként említjük meg, hogy a város legkorábbi agráregyesülése is 1936-ban új néven: „Miskolci Mezőgazdák Egyesülete" újjáalakult (1949-ig funkcionált). Az 1940-es években, még 1945 előtt (mondhatni a háború alatt) a vadászok, a gyümölcstermelők és az állattenyésztők is újabb egyesületekbe tömörültek. 1941-47 között élt a „Miskolc vidéki Vadásztársulat", ugyancsak 1941-47 között tevékenykedett a „Gyümölcstermelők Borsod-Miskolci Tagegyesülete" vagy az 194l-es alapítású a „Borsod-Zemplén-Ung vármegyei és Miskolc thj. Város Állattenyésztő Egyesülete". Az utóbbi egyesület célja: „működési területén az állattenyésztés színvonalának és jövedelmezőségének állandó javítása, a tenyészállatok kiválasztása és nevelése, a takarmányozás, a hizlalás, az állat és állati termékek értékesítése, megszervezése és irányítása, tenyészállatok, takarmány és az állattenyésztést előmozdító egyéb szükségletek központi beszerzése." (Szakosztályvezetői voltak 1948-ban a megszűnése előtt: Kun András [Misk] lótenyésztés, Arnóth János [Mezőcsát] sertéstenyésztés, Loboczky János [Boldva] juhtenyésztés, Sz. Németh István [Borsodszirák] baromfitenyésztés). 1945-ben, a második világégés utolsó évében mindössze egy miskolci agráregyesület bejegyzése történt a cégbíróságon. Megalakult a „Magyarországi Bércséplők és Géptulajdonosok Országos Szövetsége Miskolci Csoportja". 1946-tól a vadászok és a halászok, horgászok civil szerveződései jelentkeztek: 1946-ban a „Miskolci Vasutas Vadásztársaság", ismét 1946-ban a „Diósgyőri Vadásztársaság", majd 1948-ban a „Miskolci Sas" Vadásztársaság. 1949-ben a „Borsod-Miskolci Horgász Egyesület" és (é. n.) a „Miskolc és Vidéke Kishalászok Egyesülete" kezdte meg rövid életét. Végezetül szólnunk kell a kertészek miskolci, 1945 utáni szerveződött egyesületi csoportjáról, amely az „Országos Magyar Kertészeti Egyesület" (1947) és a „Közhasznú Kiskert Egyesület" (1947) mellett alakult. Céljainak megfogalmazásából és stílusából kiérződik az új korszak kezdetének szele. Tehát az „Országos Magyar Kertészeti Egyesület Miskolci Csoportja" (1946-49) céljául tűzte ki „zászlajára": „... a hazai kertészek és kertészetek egyetemes érdekeinek képviselete és védelme, s a kartársi érzés ápolása, elmélyítése, e célból társas összejövetelek megtartására alkalmas hely(i)ség létesítése, ennek irányítására megfelelő szerv beiktatása, olvasókör létesítése." (Székhelye: Budapest, fiók: Miskolc, Balassa u. 19., ideiglenesen: Miskolc, Zsolcai kapu 46. Alapító tagok száma: 22 fő.) A Nagyatádi-féle földreform házhelyrendezési eljárása Miskolcon és Diósgyőrben (1926-1936) Magyarországon is az egészségtelen birtokmegoszláson földreformmal próbáltak változtatni, amelynek célja az agrárnincstelenek földkövetelésének és forradalmasodásának leszerelése volt. A polgári demokratikus forradalom törvényt hozott ezzel kapcsolatban 326