A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Rémiás Tibor: Miskolc mezőgazdasága (1918-1949) (Előtanulmány a Miskolc monográfia V. kötetéhez)

„Gömör-Borsod-Abaúj megyei Agarász Egylet" miskolci székhellyel, 1928-ban pedig a „Miskolc és Környéki Vadászegylet". Az erdészek 1925-től „Tiszajobbparti Vármegyék Erdészeti Egyesülete" név alatt tömörültek. A vadászokkal csaknem egyidejűleg a méhészek is egyesületalapítási céllal léptek fel. Az 1922-ben alapított .Miskolc és Vidéke Méhészeti Egyesület" célja: „Az egyesület területén a méhészet megkedveltetése, fejlesztése, terjesztése, tagjainak a méhészet körébe eső gazdasági érdekeinek előmozdítása." (1923-ban 39 alapító tagja volt. Székhely: Miskolc, Horváth L. u. 15, majd: Kassai u. 2. Tagok: 1945-ben 321 fő, 1948-ban 116 fő.)

65 A lovak szerelmesei sem maradtak le/ki az egyletalapítási lázból. Már 1924-ben „Tiszáninneni Lótenyésztő és Lovasegylet" alakult Miskolcon „a háború alatt visszaesett magyar lótenyésztés régi nívóra való emelésének megvalósítása" céllal. (1928-ban 300 tagot számlált, akkor elnöke Kellemesi Melczer László, ügyvezető elnöke Farkasfalvi Farkas Géza, ügyvezető titkára Imre Zsigmond. Évente 3-4 lókiállítást és ügető- és concours-versenyeket rendeztek a népkerti lóversenypályán.

66

) 1925-ben „Miskolc és Vidéke Baromfi, Galamb, Kanári és Házinyúl Tenyésztők Egyesülete Miskolc" néven új agráregyesület került bejegyzésre. Célja: „Miskolc és vidéke baromfi, galamb, kanári és házinyúl tenyésztőinek egyesítése, az okszerű tenyésztés előmozdítása, a mo.-i viszonyoknak megfelelő haszon és díszmadár, valamint házinyúlfajták tenyésztése, fenntartása, törzskönyvezése és értékesítése, szakismeretek terjesztése." (Az alapszabály kelte: 1926. április 7., székhelye: Miskolc, Botond u. 10., majd: Horthy tér 3. 1948-ban tag 30 fő, 1945-ben 50 fő. Elnök: Kökény Gábor.) A 20-as évek végén tömörültek egyesületbe a szarvasmarha-tenyésztők: 1929-ben „Abaúj-Torna, Borsod-Gömör, Zemplén vármegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesület" név alatt. Céljuk: „a vm. Területén a szarvasmarha-tenyésztés nívójának emelése úgy a tisztavérü szimentáli, mint a hazai pirostarka tenyészetekben jó tejelő képességű, edzett, egészséges, jó takarmányértékesítő, közép nagy testű, kellő hízékonyságú és mérsékelt igázásra is alkalmas anyag kitenyésztése; ennek elérése végett az állománynak a tenyészcélnak megfelelő tenyészbikák alkalmazásával való javítása. A telivér szimentáli, hazai pirostarka és borzderes fajták tiszta vérben való tovább tenyésztése és a tenyészcélnak megfelelően fejlesztése..." (Alapító tag: 141 fő.) Az 1930-as években sem lankadt az agrárjellegű egyletek alapítási kedve a miskolciak körében. Újabb társulatok alakításával jelentkeztek a vadászok: 1930-ban „Tiszamenti Vadásztársulat" vagy 1931-ben „Nimród Vadásztársulat, Miskolc", (é. n.) „Erenyővölgyi Vadásztársaság" (Pereces) név alatt. Az állattenyésztők sem maradtak le ebben a nemes vetélkedésben: 1930-ban már az egyesületeik szövetségre lépett: „Tiszajobbparti Állattenyésztő Egyesületek Szövetsége" néven miskolci székhellyel. A közlegeltetési csoportok társulati formát öltöttek: 1934-ben „Magyar Gazdák Gulya Közlegeltetési Társulat" néven. Ezen felbuzdulva 1937-ben megalakult a „Miskolci Gazdák Gulya Közlegeltetési Társulat". (Tagok száma: 1946-ban: 112 fő, székhelye Miskolc, Major u. 2.) Vagy a ,JVliskolci Gazdák Csorda Közlegeltetési Társulat" is 1937-es új alapszabállyal jelentkezett. 65 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B. - 1906. 6244/1923 vagy 14616/1937. (Méhész Egyesület alapszabálya- 1923.) 66 W1TTNER K., 1929. 440^41. 325