A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Kapusi Krisztián: Mediterrán ősz. Miskolci delegáció Fiumében (1869 szeptember)

egy „óriási Bábel, melyben a sokféle nemzetiségű emberek nyüzsgő lármája, s a különbféle jármüvek örökös zakatolása, spekuláció, börze, félelem és minden, lehangolják, majd bámulatra ragadják az idegen embert. Rakásra van itt felhalmozva minden. Ellentétben egymással a szegénység és gazdagság, rongy és fényűzés - ez utóbbi szemkápráztató cikkeivel a kirakatoknak, melyeknek ablakai egy és két öl szélesek s ugyanily magasak egy darab üvegből. Bécsnek kereskedelme és ipara valóban bámulatos, emellett gazdagon van képviselve benne a tudomány és művészet is".

10 A gőzmozdony további útvonala ugyancsak felemás panorámát nyújtott. Elismeréssel szemlélték miskolcijaink a Semmering vasúti alagútjának technikai bravúrját, a takaros gazdakéz nyomait mutató osztrák-stájer tájat, de Laibachon

1 túl már inkább sajnálkoztak az Isztria terméketlen kopárságán, szegény népén. Mindent egybevetve: az utazást kényelmetlennek és fárasztónak értékelték, valóságos felüdülés volt számukra megérkezni a tengerpartra. „Itt vagyunk Triesztben - nagyszerű képben fekszik előttünk a tenger és a város, s mint egy öltözködő hableány, öntetszőleg fodrozza magát a hullámos Adria"

12 - írták a szállásukat későn este elfoglaló földijeink. Szobájuk ablaka - a Hotel de la Ville negyedik emeletéről - a tengerre nézett: a kivilágított mólón túl „árboc erdő" derengett, és csendesülőn morajlott az Adria. Kétszáz honfitárs érkezett a miskolciakat hozó vonattal, meg is jegyezték, hogy „Trieszt talán még soha nem látott együtt ennyi magyar vendéget".

13 Másnap került sor behatóbb ismerkedésre, városnézésre, sőt, a miskolciak még a Trieszttől hat kilométerre lévő Miramare császári kastélyát is felkeresték.

14 I. Ferenc József öccse, Miksa - Mexikó tragikus sorsú uralkodója - meglehetősen közismertté vált.

15 Bátyjánál intellektuálisabbnak és tehetségesebbnek tartották a főherceget, akinek érdeklődő szabadságpárti alaptermészetét még imponálóbbá tették ifjúkori utazásai. Miksa csodálta a spanyol Habsburg őseit, ő maga is egy tengerentúli birodalomról álmodozott. Imádta a meleg éghajlatot és a mediterrán kultúrát, ezért költözött 1859-ben Miramare kastélyába. Végzetes mexikói útjára is onnan indult (1864). Miramare 1854-1856 között eleve Miksa megrendelésére épült, a kastélyt Junker Károly tervezte az Adriába nyúló sziklára. A főherceg 18 éves korától bejárta Levantét, az összegyűjtött természeti ritkaságokat, egyiptomi és görög régiségeket Miramaréban halmozta fel. A kastély - melynek „minden köve, minden egyes része a költői lelkű 10 Borsod, 1869. szeptember 16. 11 A mai Ljubljana (Szlovénia). Eddig nem említettük, mert meggyőződésünk szerint mondani is fölösleges, hogy Fiumét ma Rijeka névvel találni a térképeken. 12 Borsod, 1869. szeptember 16. 13 Borsod, 1869. szeptember 16. 14 Hozzátartozik az igazsághoz, hogy nem csupán a földijeink keresték fel Miksa egykori otthonát. Hírül adta az országos sajtó, hogy „sokan mentek Velenczébe és Miramareba is", 1. Pesti Hetilap, 1869. szeptember 12. 15 Miksa Ferdinánd József (1832. július 6. Bécs - 1867. június 19. Queretaro) osztrák főherceg, magyar királyi herceg, Mexikó császára. Az ifjú fejjel megismert III. Napóleont - konzervatív bátyja ellentéteként - példaértékű, modern uralkodónak tartotta. A francia császár biztatására fogadta el néhány mexikói nemes ajánlatát és útra kelt, hogy korszerű alkotmányosságot teremtsen a közép-amerikai államban. A helyi társadalom viszont semmiféle idegen uralomból nem kért. Fegyveres harccá fajult a kísérlet, III. Napóleon pedig - az Egyesült Államok megerősödése (a polgárháború vége, Monroe-doktrína) miatt - kivonta Mexikóból csapatait, Miksát egyszerűen cserbenhagyta. A magányos Habsburgot hadbíróság ítélte golyó általi halálra, kivégzésére 1867. június 19-én került sor. Miksa tetemét utóbb hazaszállították, a tragikus sorsú uralkodót 1868. január 18-án helyezték örök nyugalomra a bécsi kapucinus kriptában. L. Hamann, B. (szerk.) 1990. 354-357. 295