A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

†Udvari István-Viga Gyula: Bars vármegye 18. századi jobbágy-parasztjainak életviszonyaihoz

formáit emeljük ki, s azt, hogy azok milyen módon befolyásolták az egyes települések, í 11. településcsoportok életmódját, számos vonatkozásban társadalmát és műveltségének állapotát is. Ahogyan az úrbérrendezést előkészítő bizottság vélekedése is jelzi, forrásunk megerősíti, hogy Bars megye területén a sík vidéki és a hegyvidéki életmód egymástól eltérő, s egymással valójában össze nem vethető formái éltek együtt. Az eltérő adottságú tájak hasznosítása különböző etnikumok műveltségének jellemzőjeként jelenik meg, még akkor is, ha annak számos eleme nem etnikus jegyeket hordoz, sokkal inkább az ökológiai feltételrendszerhez való alkalmazkodást tükrözi. Amennyire lehetséges, igyekeztünk hangsúlyozni a változásokat, azok folyamatos jellegét, az életmód régies vonásai mellett megjelenő újszerű vonásokat is. Az általunk megrajzolt kép - a forrás jellegéből is adódóan - nem teljes, arra azonban alkalmas lehet, hogy tovább árnyalja a gazdaságtörténet és a paraszti műveltség regionális típusait és történeti folyamatait. /. Adatok Bars vármegye 18. századi földművelő gazdálkodásának jellegéhez A fentiekben - a jobbágytelkek klasszifikációjának szempontjai kapcsán - részletezően volt szó a sík vidéki és a hegyvidéki gazdálkodás vélt/valós előnyeiről és hátrányairól. Az egyes települések paraszti vallomásai azonban a földrajzi környezetnek egy olyan adottságát hangsúlyozzák, amiről az eddigiek nem tettek említést: a folyóvizek áradásainakjelentőségét, azok hatását az egyes települések mezőgazdálkodásának eredményességére. A Garam mente falvai közül többen hátrányos adottságaik között említik a 4. számú kérdőpontra adott válaszaikban a folyó szerepét. Óvár lakosai szerint, ha a Garam vize kiönt, a vetésekből igen kevés hasznot vehetnek, de kárt okoz az a réteken is. Lekér bevallása a folyó tájformáló hatását is említi: Ha a Garam vize kaszálás idején önt ki, rétjeinkben kárt szenvedünk, sőt helységünk egy részét a nevezett Garam mossa és hordja. Hasonló kártételeket említ több más település investigatioja is. Ha kaszálás idején a helység mellett folyó Garam vize kiont, károkat szenvedünk, sőt, lassanként helységünk egyik részét mossa és hordja a Garam vize (Kisoroszi). A Garam vize a marhalegelőnket falja, s ha kiárad, elönti a marhalegelőnket (Nagytöre). Felsőapáíi, Magospart, Zsarnóca, s még több falu népe panaszolja, hogy a Garam vize a földet elhordja, szántóföldjeiket, rétjeiket károsítja. Óbars lakóinak vallomásában az szerepel, hogy a folyó a határ V* részét eliszaposítja az áradáskor, Szentbenedek lakóinak káposztáskertjeit rongálja. Kisszecse bevallása szerint: Határunk szélén folyó Garam vize rétjeink egy részét lassanként falja és hordja és midőn kiont, és víznek nagy árja következik, azokat és legelő mezőnket egészen, szántóföldjeinknek pedig 2/3 részét elönti, iszapolja s olykor széna kalangyánkat és kereszteket elhordani szokta. Nagykoszmály lakosai egyszerűen azt vallják, hogy a határukon átfolyó Garam áradáskor az egész határukat elárasztja. Az említettek mellett még mintegy harminc település paraszti bevallásában van szó a Garam által okozott károkról. De hasonló károkat okoz a Nyitra (Kisugróc), a „Körmöcbányáról aláfutó víz" (Bartoslehota), s más patakok is. Garamvezekény vallomása arra utal, hogy az áradás létrejöttében a szomszéd faluban levő malom gátja is szerepet játszik. Csupán Garamapáti lakosai tesznek arról említést, hogy a folyó gátját rendszeresen javítják. Tanulságos Saskőváralja jobbágyparasztjainak vallomása: a károk között említik a Garam kiöntését, s hogy az elöntött helyeket inkább kapával lehet művelni, mint ekével. De nem csupán a víz áradása okozott gondot, hanem a szennyeződés is. A Zsarnó vize a hutákból elmosott salakkal iszaposítja a mezőket és réteket (Zsarnóca). A hegyekből lezúduló víz, az erózió a magasabb térszíneket amúgy is károsítja. A záporok 270