A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

†Udvari István-Viga Gyula: Bars vármegye 18. századi jobbágy-parasztjainak életviszonyaihoz

elkülönítését javasolta, amit a királyi határozat is elfogadott: 18 (58 faluban), 20 (86 faluban), 22 (27 településen) és 24 hold (8 községben) szántóterülethez 6, ill. 8 kaszás rét járult.

30 A sáskői és a revistyei kamarai uradalmakban a telki állomány 20 holdban került megállapításra. Ebbe belejátszott az is, hogy e falvak lakói - a bányavárosokba, ill. a kamarai bányákhoz való fuvarozás révén jelentős előnyt élveztek, jóllehet a rendezésig heti kétnapos marhás (szekeres) robottal tartoztak a jobbágyok. Előírták számukra, hogy erős igavonó marhát tartsanak, s hat jól vasalt szekeret, 16 mázsára valót, mivel ez a mennyiség számított teljes fuvarnak. (A kamara igényelte a fuvart a bányavállalkozásaihoz.)

31 Mindezek alapján az úrbéri földek területe Bars vármegyében II. József korában összesen 66 807 hold szántó, 19 026 kaszás rét és 14 159 kapás szőlő volt.

32 I. osztályba sorolták Ladomér kamarai falut, mivel annak jó és könnyen művelhető földje, termékeny rétje, bő legelője van, lakosai tűzi- és épületfával bírnak, makkoltathatnak, gyümölcsös- és zöldségeskertjük van. A bányavárosok közelsége miatt könnyen adhatnak és vehetnek, bőven van kézi- és fogatos munkalehetőségük is, ez utóbbiakban a kamara is előnyben részesíti őket. Van községi malmuk, eladásra gyümölcsöt termesztenek, a juhászatból - különösen a tejtermékekből - hasznuk van. A ruházatukat maguk készítik posztóból és kendervászonból. Hasznuk van a szőlőjük után is. Hasonlóan az I. klasszisba nyert besorolást a tágas, jól termő határral, bő réttel bíró Lutilla, melynek népe a határbeli erdők fájából faeszközöket készít eladásra. Zöldséget, káposztát termesztenek, gyümölcsöskertjük van, erdei gyümölcsöt is gyűjthetnek, jószágaikat makkoltathatják. Télre jószágaiknak leveles ágakat nyesegethetnek, bő legelőjük van mindenféle jószáguknak, helyben malmuk is működik. A bányavárosokban jó lehetőségük van termékeik eladására, s eladhatják jó minőségű gabonájukat is.

33 Más adottságokkal bír a II. osztályba sorolt Jalna, melynek határa dombokon van, s nehezen művelhető. Épület- és tűzifájuk van, makkoltathatnak, erdei gyümölcsöket gyűjtögethetnek. Zöldségeskertjük és káposztásföldjük van, elegendő a legelő, jók a rétek, és községi malom van. Kézi és szekeres munkára jó lehetőségük van a lakosoknak a közeli bányavárosokban, ahol jól adhatnak és vehetnek. A magasabb térszínen fekvő Bartoslehota III. osztályú határát művelők épület- és tűzifával jól el vannak látva, elegendő a legelőjük is, ám a völgyekben termékeny kaszálórétjeik, bőven termő gyümölcsöskertjeik, káposzta- és egyéb kertjeik húzódnak. Mivel szántóföldjeik a hegyekben vannak, azok terméketlenek, s az esővíz lemossa a talajt. Posztóból házilag készített ruházatuk van, kereseti lehetőségüket a bányavárosok adják.

34 A

IV. osztályba nyert besorolást Kismalás, amelyiknek ugyan elég jól termő szántóföldje van, s népessége számára aránylag jó munkalehetőséget jelent Esztergom, Bars mezőváros, Léva és a Duna, ám nincs fája, szőleje, s kevés a kaszálója is.

35 Mindez természetesen nem csupán falvaink eltérő adottságait, különböző életmód-stratégiáját körvonalazza, de jelzi a klasszifikáló bizottság irányultságát is. IV. Az úrbéri bevallások adatai alapján az alábbiakban Bars különböző adottságú vidékeinek, azok területén egymást váltó népcsoportok tevékenységének jellemző jegyeit mutatjuk be. Hangsúlyosan a területhasznosítás - a feudális szolgáltatások alapján - eltérő 30 REBRO, Karol 1959. 126-127. 31 REBRO, Karol 1959. 131. 32 REBRO, Karol 1959. 164., 180. 33 REBRO, Karol 1959. 165-166. 34 REBRO, Karol 1959. 167-168. 35 REBRO, Karol 1959. 170. 269