A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Gyulai Éva: Szabó- és szűrszabó céhek Miskolcon a 16-19. században

bakát készítsenek, magyar mente helyett férfiujjast, dolmány helyett tuslit, ugyanekkor két másik legény, Poroszlay György és Hrabotszki Sámuel az alábbi remekeket mutatják be a céhnek: frakk, géroch, német bugyogó, köpönyeg, tusli, kaput, viganó, iberoch, szűr, kankó, nadrág, csurape.

120 Az utóbbi a guba egy formája, amely annyira divatos volt, hogy a szürszabók 1816-ban már kénytelenek felvenni a remekek közé.

121 A szabóság, akárcsak a többi mesterség Miskolcon is sajátos szókincset használt, többnyire német eredetű kifejezésekkel él, mint „lajbi pátlija nem stráfra van intézve", vagy „a sujtásolás hibázik", illetve „a nadrág lapítékja".

122 Iparszabadság és céhek 11. kép. A miskolci szabócéh behívótáblája, 1846 HOMTGY53. 758. 1. (Szujó Imre Péter felv.) A 19. század eleji királyi rendeletek kötelezték a céheket privilégiumuk megújítására, de sok céh kitért a rendelkezés elől, és új kiváltság nélkül működött tovább. Borsodban a céhes világ utolsó évtizedeiben Mezőkövesd kézművesei, köztük a szabók akarnak céhet alapítani 1831-ben, Miskolcon a szabók 1836-ban, a szürszabók 1837-ben újítják meg oklevelüket.

123 Mezőcsát regionális centrum jellegét igazolja, hogy a 19. században itt is céhbe szerveződnek a helyi szabók, igaz, a szűcsökkel együtt, 1838-ban fennmaradt ugyanis pecsétnyomójuk, melyen két oroszlán tartja a szabóollót, gomblyukazót és a kikészített birkabőrt.

124 A céhek felbomlása a régió minden helységében másként ment végbe az 1870-es és 1880-as években, a kisiparos társulatok megalakítása a legtöbb helyen az iparszabadságot először kimondó 1859. évi törvény megjelenése után csak jó húsz évvel következett be. A miskolci szűrszabó céh 1869-ben még új behívótáblát csináltat, s a céhes életet igyekszik a régi keretek között folytatni, s 1869-ben még büntetést fizettet azzal, aki a céh tudta nélkül inast fogad. 1871 -ben 56 fő a céh tagsága, amely utoljára 1872. január 25-én választott föcéhmestert, főjegyzőt, atyamestert, aljegyzőt és bejárókat, s 1872. február 16-án júniusi hatállyal az 1872. évi ipartörvény értelmében kimondja a céh megszűnését.

125 Ezzel egyidejűleg 3 képviselőt választanak, akik a szabó szakosztályt képviselik az ipartársulatokban. Végül 1872. május 31-én mondják ki a feloszlást, majd a céh vagyo120 HOM HTD I. 76. 7. 3. 121 Mindazonáltal a mos tanába viselni szokott csurapi vagy guba elkészítése is hozzá adattatott. (1816) HOM HTD I. 76. 7. 3. 122 HOM HTD I. 76. 7. 3. 123 Eperjessy 1967. 224-225. 124Bodó 1970.209-210. 125 1872. febr. 16. felsőbb intézkedések következtében hivatott össze a Társulat az iránt, hogy magunkat az újabb ipartörvény értelmében rendezzük, miután a régi céh folyó év június havában megszűnik lenni, melynek következtében átalakulni kívánunk, csatlakozva a miskolci összes ipartársulathoz. HOM HTD 76. 6. 53. 257