A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)
Gyulai Éva: Szabó- és szűrszabó céhek Miskolcon a 16-19. században
• '• • • ':'"' "• • • I f 10. kép. Polgári és nemesi viselet ábrázolása a gombkötők céhládáján, 1828 HOM TGY69. 54. (Szujó Imre Péter felv.) Miskolcon hétesztendős unokájának szűk köpönyeget készíttet egy régi posztó lóköpönyegből. 1806-ban az uradalom miskolci korcsmárosnéja „maga ócska tusliából spenzlit" varrat Drebenyik Mihállyal." 9 A céh a minőségbiztosítást is gyakorolta, a hibás munkát megbüntette, a vevők kártérítésre tarthattak igényt, de volt rá eset, hogy a céh a szabómesternek adott igazat a reklamáló megrendelő ellenében. 1809-ben Kisiri László miskolci szabómester egy asszony-mentét reparált, vagyis toldozott egy megyaszói megrendelőnek. Társánál, Krusalik Ádámnál 1809-ben Zsóry László nemesúr egy selyem teveszőr kaputot varratott, mivel azonban a mester elrontotta, a céh kártérítésre kötelezte, tekintettel a szövet drágaságára, 52 Ft-tal kellett a megrendelőt kárpótolnia, a céhnek pedig 4 Ft büntetést fizetett. 1810ben Suller Jakabné varrat egy „spezlit", illetve egy deréklajbit és szoknyát, mégpedig úgy, hogy a szoknya a lajbihoz van varrva. A megrendelő azonban a céhnél bepanaszolta a szabót, mert szerinte az egyik ruhában az anyag „kevés volna, fél röffel többet vett az asszonyság", a céh vezetői a vizsgálat során megkérték az asszonyt, próbálja fel a ruhát: „előttünk benne felöltözvén, a legtisztességesebb ruhának ítéltük lenni, a posztó is mind benne van". Hóra József 1818-ban Pázmándi Józsefnél rendel lajbit, amelyhez 3 fertály flanért (flanel) és 3 rőf jóféle új vásznat ad, az utóbbit bélésnek. Amikor azonban a lajbi elkészül, a megrendelő úgy érzi, becsapták, s a bélésvásznat kicserélték, ráadásul a varrás is kifogás alá esik: „holmi ócska dirib-darab vásznot tett... ami a rajta tett munkát illet, olyan alkalmatlan, hogy nem méltó, hogy céhbeli mestermunkájának neveztessen", panaszolja a megrendelő. A 19. század elejétől észrevehetően új viseleti darabok jönnek divatba, főként a nyugati öltözködési mód terjedésével. 1817-ben a miskolci szabó céh megengedi, hogy a régi remekek helyett Kovács Gábor és Takács Sámuel obsitosok újab119 HOM HTD 1.76. 7. 3. 256