A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Pozsgai Péter: A földbirtoklás változásai és a kisnemesség Torna megyében (15-19. század)

san eltér a szilicei és perkupái családformáktól, egyelőre nem lehet eldönteni, hogy mi húzódik meg a két különböző demográfiai minta mögött, ez még további részletkutatásokat igényel. 9. táblázat. Az egyik „Deli-ház" (87. sz.) Jósvafőn 1869-ben: Benedek és Mihály törzscsaládjaival hsz 11 lsz pre csalnév kernév nem szév f st hivatás dl foglalkozás d2 szhl szh2 87 1 1 Deli Benedek f 1808 r hs földművelő tulajdonos Torna Jósvafő 87 1 2 Mészáros Rebeka n 1812 r hs háztartás tulajdonos d Torna Jósvafő 87 1 3 ifj. Deli József f 1829 r hs földmivelő tulajdonos d Torna Jósvafő 87 1 4 Horkai Zsuzsanna n 1840 r hs földmivelő d tulajdonos d Gömör Aggtelek 87 2 1 Deli Mihály f 1814 r hs földmivelő tulajdonos Torna Jósvafő 87 2 2 Lenkei Mária n 1817 r hs háztartás tulajdonos d Gömör Imola 87 2 3 Deli Lajos f 1843 r hs földmivelő tulajdonos d Torna Jósvafő 87 2 4 Bokros Lidi n 1851 k hs földmivelő d tulajdonos d Torna Jósvafő 87 2 5 Deli Rafael f 1846 r nt földész tulajdonos d Torna Jósvafő 87 2 6 Deli Lajos f 1869 r nt Torna Jósvafő A 235 családfőből 37 esetében tüntettek fel foglalkozást (lásd a 10. táblázat adatait), ebből legnagyobb arányt az értelmiségi (pap, tanító, táblabíró),

1 ° s a megyei illetve uradalmi tisztviselői állások jelentettek, melyek együttesen az összes foglalkozási viszonnyal rendelkező nemes több mint 3

Á-ét tömörítették. A szegényebb armalista rétegek gyermekei, amennyiben felhagytak a földmüveléssel, sokszor csak az uradalmi iparosságig (árendás molnár), s egyéb kézműves foglalkozásokig vihették, a legszegényebbek pedig olykor cselédként és szolgaként teljesen belesimultak a zsellérek társadalmába. 10. táblázat. Az Alsó járás nemességének az összeírásban feltüntetett foglalkozási csoportjai (1813) Foglalkozási LÉ © _ c g S § -9) s csoport a. « 1 * 2 g.3 2 JB te •c 1 1 1 1 e "5 s "3 u S > o B vtS CL, "o N ca «5 U N o Összesen 9 7 4 3 1 3 2 1 1 1 5 37 A tornai Alsó járás helyben lakó nemesei közül a túlnyomó többséget az egytelkes kurialisták és armalisták tették ki. Mindössze egy nagybirtokos (gróf Gyulay Sámuel özvegye), hét-nyolc középbirtokos (Görgey, Horváth, Lovász, Papp, Ragályi stb.) és valamivel több mint kéttucatnyi birtokos kisnemes jelentette a birtokos nemességet, amelyek együttesen sem haladták meg a 15-20%-át az összeírt 235 főnek. A foglalkozási bejegyzések alapján az összeírt nemesség nagy részének (84%) megélhetése elsősorban a mezőgazdálkodástól függött: kisebb részük a birtokán gazdálkodott, döntő 99 TNA 1869: Jósvafő. Rövidítések: hsz = házszám, lf = lakások (háztartások) folyó száma, lsz = lakó személyek folyó száma, pre = névhez tartozó kiegészítő megjelölés, csalnév = családnév, kernév = keresztnév, nem = a családtagok neme (f = férfi, n = nő), szév - születési év, f = felekezet (r = református, k = római katolikus), st = státus (hs = házas, nt = nőtlen), dl, d2 = „detto" (a foglalkozási bejegyzéseknél a felette lévő sor besorolására utal vissza), szhl = születési hely, megye, szh2 - születési hely, település. 100 A szomszédos abaúji és borsodi megyei kisnemesség 18. századi műveltségére, írni-olvasni tudására lásd Tóth I. Gy. 1996. 134-139. 181