A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Pozsgai Péter: A földbirtoklás változásai és a kisnemesség Torna megyében (15-19. század)

oldalánál, s ezért kapták 1272-ben Teresztenye (Terestene) földjét, kivévén azt a várispánság fennhatósága alól.

73 Becskeházinak az Orros-család nevezte magát Torna megyei birtokáról, amelynek tagjai 1468-tól a Teresztenyeiektől Horvátiban lévő birtokukat, majd a következő évben a Tornaiaktól Köbli, Viszló, Debréte Borsod megyei, valamint Kápolna Torna megyei településeken lévő birtokaikat vették meg.

74 Ezeknek az ősi tornai családoknak az eredete még az Árpád-korba nyúlik vissza nincs arra vonatkozó pozitív adatunk, hogy valamelyik első foglaló nemzetség leszármazottai, töredékei lettek volna, jóllehet némelyikük esetében ez a kapcsolat nem zárható ki, ahogy ezt már említettük -, s uralkodói adományként nyert birtokaik, magánbirtoklásuk szoros összefüggésben állt a királyi erdőispánság felbomlásával és a nemesi megye kialakulásának kezdeteivel.

7 5. táblázat. A Torna megyei nemesség csoportjai a különböző összeírásokban (16601788) és a II. József uralkodása idején végrehajtott népszámlálás szerint (1787) Járások 1660 1732 1766 1771 1787 1788/89 Járások Birtokos Armalista Összesen Igazolt nemes Taksás Urbárium: birtokos Összes nemes férfi Armalista Felső járás Alsó járás 16 56 72 34 48 82 67 60 29 29 24 45 394 459 39 58 Megye összesen 50 104 154 127 58 69 853 97 E családok egy része a 17-18. századra kihalt, közülük, s a Tekus-nem korábban bemutatott Szalonnai, Szini és Zsadányi ágaiból csak néhány családnak,

7 illetve egyegy ágnak a folytonossága mutatható ki a 17. századi Torna megyei nemesi összeírásokban. Az 1660-as összeírásban például a következő leszármazottak szerepelnek birtokos nemesként:

79 1. Zsarnón Zsarnay Ferenc és András; 2. Komjátin Komjáthi Ferenc, István, Márton, Miklós, Komjáthi Tamásné és Komjáthy Zsigmond; 3. Lenkén Lenkei 73 Feketehalom várának ostromakor az egyik testvér, Pál a harcokban elesett, Gaál pedig súlyosan megsérült, ezért jutalmul és kárpótlásul kapták a birtokot, melybe határjárással iktatták be őket. (Kemény L. 1912. 149.; Csorna J. 1897. 584-585.) A család a 17. század első harmadában fiágon kihalt. (Csorna J. i. m. 587.) 74 CsánkiD. 1890. 244. 75 A későbbi eredetű birtokos családokra jó példa Födémesi Szobonya Imre, aki 1427-ben Görgő egyedüli birtokosa (48 porta). A Ludány nembéli, nyitrai eredetű Szobonya család (Emőkei-ág) födémesi ágazatából származó Szobonya Imre barsi ispán (1410-1442) volt. A család nagyendrcdi ágából származó Szobonya János már a 14. század közepén tornai ispán volt. (Engel P. 2001.: Ludány nem, 1. tábla: Szobonya (födémesi, emőkei.) Csorna tehát két évszázadot tévedett, amikor azt állította, hogy a család a 16. században tűnt fel a Torna megyei Görgőn. Torna megyéből később továbbköltöztek Abaújba, ahol a 17. században Buzafalván voltak birtokosok, s ezt vették fel előnévül. (Csorna J. 1897. 568.) - Szádelői Fodor Miklós feltehetően özdögei Besenyő Pál - aki 1409 és 1432 között megyésispán volt - familiárisaként érkezett a megyébe a 15. század elején. Fodor 1410-ben (DF 274411) már az ispán helyettese volt. (Engel P. 1996. IV.: Torna.) 76 Czobor A. 1912a. 33-37., 1912b. 97-99.; SÓBA KE, TZ I, Nobilitaria: Taxatio Dominorum Nobilium Comitatus Tornensis (1766. január 15.), 214/1766; MOL Dep. Urb. Comitatus Tornensis; SÓBA KE, ATZ I., Vseobecno Správne Spisy, Súpis obyvatel'ov, 2159-2173: 1787/8. csomó (kr, 21).; Taxatio Nobilibus Armalistis Titulo Subsidii Cassae Domus pro Anno 1788/89 (214/1789). A Józsefi népszámlálás Torna megyei eredményeire és korrekciójára lásd Pozsgai P. 2004. 130-135. 77 A Kőszeghiek a 16. század második harmadában (Csorna J. 1897. 361.), a Lenkeiek a 17. század második felében fiágon haltak ki. Egy századdal korábban Lenkei András birtokait, akit gyilkosság miatt 1570-ben elítéltek, sógorának, Barakonyi Dénesnek adományozták. (Csorna J. 1897. 381.) 78 A Szini családra részletesen lásd Csorna J. 1897. 564-566., az ősi Tornai nemzetségre uo. 605-609. 79 Közölte: Czobor A. 1912a. 33-37. 173