A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Hoffmann Tamás: Etnikumok a prekapitalista Európában (Alkalmazkodás az ökológiai adottságokhoz, a piacok gazdasági feltételeihez és a politikához)

Eurázsia északi részének és Északkelet-Európának ökocönózisa jócskán átalakult. Az erdőlakók is kereskedni kezdtek a sztyeppeiekkel, vagy legalábbis azokkal a kalmá­rokkal, akik áthatoltak a pásztorok lakta övezeten. Európában ezek az események első­sorban a keleti-szláv ok életmódját változtatták meg. Az orosz név eredetileg a vikingekre (a varégokra) vonatkozik, és ,vörös'-et je­lent. Ezt valószínűleg a hajszínükre és a pigmentáltságukra értették. Minden bizonnyal a 8-9. században vikingek hódították meg a szlávokat, s mint ez gyakorta történik, a hódí­tó elit nevét felvették az adózók, alkalmasint azért, mert környezetük így emlegette őket. A vörös a ,szép'-et, és az ,előkelő'-t is jelentette számukra. A varég hatalmi köz­pont eleinte Kijev, csak a középkor múltán tolódott el a súlypont Moszkvába, midőn már nem fenyegették őket a mongolok. A „fehér-orosz" megnevezés is arra utal, hogy erre a vidékre már nem jutottak el a mongolok. Ezt a szláv tömböt a litván és a lett ősla­kosság felülrétegzése révén alakították ki a vaskorban. Az elitre azonban mégsem vo­natkozott a megszállás valamennyi hátrányos következménye. Ez abból is kitűnik, hogy a beloruszokat a 18. századig azonosították a //Ivánokkal. Oka nagyrészt a felettük gya­korolt hatalom volt. A litván államiság felváltva jellemezte a politikai hatalmat, a len­gyelekét. A 18. század óta egyre nyomasztóbb lett az orosz fennhatóság és a kulturális, vallási befolyás. Amikor a 19. század elején a nagy monarchiák felszámolták Lengyel­országot, a litvánok orosz fennhatóság alá kerültek. (A parasztoknak át kellett térniük az ortodox vallásra.) Ok maguk csak a modern időkben jutottak - formálisan elismert ­államisághoz. Noha a litvánok - a lengyelektől független - kulturális identitástudatukat csak a 19. század eleje óta hangoztatják, jószerével arra hagyatkoznak, amit a folklór­emlékek gyűjtése nyomán megismertek. A lengyel, a belorusz és az orosz nyelvű lakossággal rokon nyelvet beszélő ukrán a Fekete-tenger, az Azovi-tenger és a Pripjaty mocsarai közötti területen él, a Dnyeszter és a Dnyeper medencéjében. Az ország neve eredetileg határ ország', ami azt jelezte, hogy a terület elválik a nomád pásztorok által lakott (ázsiai sztyeppékig húzódó) síkság­tól. A szteppén áthaladó, illetve a Baltikum és Bizánc közötti (elsősorban kereskedelmi) forgalom kereszteződésében fekszik Kijev, a keleti szlávok - legrégibb államiságot reprezentáló - központja. Kijev vezető szerepét a 13. században elismerte Szuzdal és Novgorod fejedelemsége. Ekkor már a mongolok támadásai pusztították az ukrajnai parasztokat, és mindenekelőtt a Kijevet 1240-ben elfoglaló hordák. A lengyel, litván, magyar és mindenekelőtt az orosz befolyás váltogatta egymást. A döntő szerepet 1569 óta a lengyel király játszotta, mert egyesítette országát Ukrajnával, és ebben a helyzet­ben kezdték az ukránok lakóhelyét is mai nevén emlegetni. A Dnyeper völgyében tele­pültek meg a háborús fosztogatások elől menekülő kozákok, akik ugyan 1648-as felkelésük (Bogdán Hmelnickij) önálló államot (később Zaporozsje központtal) alakítot­tak ki, de 1654-ben elfogadták uralkodójuknak az orosz cárt. Bár a török, osztrák, svéd, litván, lengyel uralom és a háborúkban való részvétel részlegesen maga alá vonta Uk­rajnát, a döntő befolyást az oroszok tartották meg. 1921-ben az ország egy része lengyel főhatóság alá került (fővárosa Harkov), de nagyobb részén a moszkvai hatalom érvé­nyesült, mikor megalakult az Ukrán Szocialista Köztársaság. Az ország függetlenségét csak 1991-ben érték el. Ezzel azonban nem jött létre az egyesült ukrán nemzettudat, az emberek regionális hovatartozásukat (poliscsuk, volhiniai, galíciai, ruszin stb.) tartják számon. Az ukránok a Magyar Alföld irányába haladva átkeltek a Kárpátokon és kiala­kították ruszin népcsoportjukat. Kelet-Európa lakosságának többsége orosz. Az oroszok északnyugatról húzódtak lakóterületükre. Moszkva, Tula központtal alakították ki lakókörzetüket, északon a 152

Next

/
Thumbnails
Contents