A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Hoffmann Tamás: Etnikumok a prekapitalista Európában (Alkalmazkodás az ökológiai adottságokhoz, a piacok gazdasági feltételeihez és a politikához)

Dvina-könyökig fejedelemségük volt a 15. század közepéig terjedően. Innen dél felé terjeszkedtek Harkov magasságáig, másfelől északon a középkor végén elérték az Északi Jeges-tengert, nyugaton pedig a mai Észtország és a mai Finnország határát. Az Újkorban az oroszok átjutottak az Urálon, birtokba vették Szibériát, és attól délre a sztyeppét. Továbbhaladtak déli irányba Európában is, eljutottak a Kaukázusig és a Kaszpi-tóig. Mind nagyobb területfoglalásukat legfőképpen gazdálkodásuk tette lehetővé, az erdőzónában az égetéses irtás külterjes eljárásait alkalmazták. A sztyeppén viszont a nomád törzseket sikerült megzabolázniuk. Mozgásukat nem akadályozták a földesúri birtokok korlátjai. A hatalmas ország lakói nem lettek nacionalisták, egy birodalom felsőbbrendű tudata hatotta át őket, bürokráciájuk területi megoszlása szerint tartották számon magukat a muzsikok, tehát aszerint, hogy melyik kormányzóságban és járásban lakva mondhatják magukat a cár „atyuska" alattvalójának. Történelmüket a mongolok hódítása korlátozta és vetette vissza. Északra a nomád rablók nem jutottak el, más területet tekintettek biotopjuknak, - a Balti-tenger és a Pripjaty-mocsarak között laktak a fehéroroszok (belorusz). Tőlük délre fosztogattak. Kijev peremváros volt. A mongolok és a türk vazallusaik (akiket tatároknak neveztek csaknem mindenütt Kelet-Európában), ezért a magyarok is tatárjárásra] beszélnek a 13. század óta. Mondhatni: az orosz közgondolkodásban mindmáig a „tatár igá"-t okolják elmaradottságukért. Másfelől a balti őslakossághoz tartozó törzseket a varégok (vikingek) szállták meg, ezáltal kereskedelmi összeköttetést teremtettek a tenger és a délebbre húzódó vizes világ között. Az oroszok folytonosan szivárogtak be a területre. Különállásuk csak a 17. században tudatosodott a politikai közgondolkodásban. A mongol hódításkor a parasztokat lakóhelyük földrajzi adottságai védték meg a fosztogatástól, a kereskedelmi központok azonban áldozatul estek a kincsszerzésnek. Ez természetesen politikai függőséget is eredményezett, illetve azt, hogy a szlávok régi törzsi tagozódása átvészelte a sötét korszakot. Mindössze a tőlük nyugatra élő litvánok gyakoroltak a középkor óta jelentős politikai és kulturális befolyást felettük. A népesség eredetileg balti, melyet a 6-8. század óta itt letelepülő szlávok (alkalmasint oroszok) asszimiláltak. Az önálló és litván függőségű fejedelemséget elsőként Rettenetes Iván döntötte meg, uralma (1530-1584) alatt új korszak kezdődött. A katolikus és görög katolikus vallást egyre többen cserélték fel az ortodoxra. Az állandó nyomás minden téren érezhető volt és fokozódott. Amikor a Habsburg, a cári és a porosz birodalom 1839-ben megosztozott Északkelet-Európa hatalmi övezetei felett, véglegesedéit az orosz befolyás. A 20. században politikai huzavonák tárgya a belorusz önállóság, lengyelek, oroszok és beloruszok váltogatják a közigazgatási apparátust. A muzsikok életminőségén azonban ezek a változások nem sokat alakítottak. A gazdálkodás továbbra is erdőirtó-külterjes rendszerként hagyományozódott az utódokra. Minthogy az örökölhető/örökíthető paraszti magántulajdont nem ismerték, helyette a faluközösség egésze, a mír volt a birtokos. A rendszert a szovjeturalom is átvette, így működtek a kolhozok. A korábbi századokban a népességfelesleg (mert tulajdona nem kötötte a földhöz) egyszerűen továbbállt, ha elégedetlennek érezte sorsát. A parasztok nem voltak telepesek, ahogyan ezt Európában másutt évszázadok óta lehetett látni, mindössze szökevények, akik átjutottak - többek között - az Urálon is behatoltak mélyen Szibériába. Az állam és az egyház (működtetve az adóprést) követte őket. Ugyanők földesúri jogokat is gyakoroltak sok helyütt, de az urak magánföldesúri nagybirtoklása egészen a 18-19. századig - ismeretlen tényező maradt. Az új földesurakat az uralkodói udvarban tett hűségnyilatkozataik fejében jutalmazták. (Ez a gyakorlat általános volt 153