A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Hoffmann Tamás: Etnikumok a prekapitalista Európában (Alkalmazkodás az ökológiai adottságokhoz, a piacok gazdasági feltételeihez és a politikához)

hadi dicsőségen. Ezek a hódítások népességpusztító háborúk győzelmét jelezték. Egyrészt az oroszok, másrészt a svédek abszolutista monarchái igyekeztek meghódítani váltakozó sikerekkel - a Baltikumot és Lengyelországot az újkorban. A leglátványosabb következmények ideológiaiak. A tenger mellékén az ortodox, illetve a lutheránus befolyás ellenére tovább éltek az ősi praktikák és hitek, ami gazdag folklórkincsben rakódott le. Ez utóbbit a legújabb kor nacionalista értelmisége hasznosította, hogy ez által is bizonyíthassa például a lettek etnikai függetlenségét. Az őskeresést német (!) származású lutheránus papok kezdeményezték, ellensúlyozni akarván a (brutális) orosz szellemi elnyomást. Ugyanezt művelték a svéd papok is Finnországban. Az oroszok a 18. században annektálták a területet, és rövid megszakításokkal még a szovjet korszakban is megszállásuk alatt tartották. Még a 20. században is hol az orosz {szovjet), hol a német megszállás nehezedett rájuk. Az önálló lett állam tiszavirág-életűnek bizonyult. A szovjet annexió alatt végrehajtott iparosításhoz orosz munkaerőt telepítettek, amivel több, mint egyharmadával változtatták meg a lettországi lakosság etnikai összetételét. Az ország felszabadulása után ez a tény etnikai, szociális és politikai problémák forrásává vált. Az Elba és a Saale közötti területet a 6. század óta szlávok szállták meg. Az ő leszármazottaikat nevezzük szorboknak. A németek terjeszkedése - a középkor óta körülfolyta őket, a legújabb korban a német kisebbségi politika mintapéldájaként kezelték őket. Mezőgazdaságuk jó adottságai, a rajtuk átvezető kereskedelmi útvonalak viszonylagos jólétet eredményeztek az újkori népesség számára, s elsősorban ez segítette őket ahhoz, hogy elkerüljék az asszimilációt, megőrizzék etnikai identitástudatukat. A szláv őshazából kivándorló törzsek Kelet- és Délkelet-Európában találtak otthonra, bár a kiköltözők között voltak a közép-európai csehek és szlovákok, az Alpok és az Elő-Alpok (részben már asszimilálódott) népei. A fehér-oroszok (belorusz) az Orosz-tábla északi övezetében laknak. Tőlük keletebbre az oroszok nagy tömbje található. Az égetéses irtásgazdálkodást folytató - délnyugatról terjeszkedő - oroszok alkalmasint & finnugor nyelvcsaládhoz tartozó vadász és halász, majd később réntartó törzseket szorították északabbra. Ezek az események az i. sz. 6. század után következtek be. Az erdővidék törzseinek vándorlását a klímaváltozás segítette elő. Enyhébb lett a tél. Javultak az életfeltételek, ha nem is olyan mértékben, mint a kontinentális Európában, de ez érthető, hiszen a kontinens keleti felén mások voltak a történelmi előzmények, mint Nyugaton. A hatás még az Urál vidékén és azon túl, Szibériában is érezhető volt. A meleg hatására a vizes világ övezete északabbra tolódott, a nyíresek és fenyvesek benőtték a lápoktól és a kiöntésektől lakhatatlan rétek zónáját. A fekete föld övezetben alábbszállt a talajvíz szintje. Az eddigi fenyvesek övezetében lombhullató fák változtatták meg a flóra fanemeinek összetételét. A klímaváltozás legnagyobb arányú következményei azonban mégsem az erdőövben, hanem attól délebbre, a ligetes sztyeppén, azaz Ukrajnában és Oroszországban valamint a Volga-könyök síkságán zajlott le, ahol az élőhely növényszövetkezeteinek összetételében bekövetkezett változások mozgatták meg a törzsi társadalmakat. Szibériában is ugyanez a folyamat ment végbe. Végeredményben kitágult a pásztortársadalmak élőhelye, a sztyeppe, a nomádok, elszaporodtak, állandósultak torzsalkodásaik. A száraz sztyeppén a pásztorok lovat és juhot tartottak. Környezetükben itt-ott meghúzódott néhány - kockázatot vállaló - földműves klán is. Ők oázis-gazdálkodást folytattak. A facsoportokkal tarkálló sztyeppén földművesek is éltek. A nomádok megadóztatták őket. Mondhatni: élősködtek rajtuk. A földműves klánok közül a tehetősebbek - a korábbi minták tapasztalatait kamatoztatva - földvárakat építettek. 151