A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Gál-Mlakár Viktor: Komlóska-Pusztavár régészeti feltárásának eredményei

rétegváltás. Az árok keleti végére merőlegesen jelöltük ki az észak-déli irányú 4 m hosszú 4. árkot, az itt jelentkező mélyedés kutatására, melyet a vár ciszternájának véltünk. Szintén nagyköves omlásréteg letermelése során kisebb mennyiségű leletanyag került felszínre, azonban az árok kutatását - idő hiányában, 70 cm-es mélységben - félbehagytuk, így itt az altalajt nem értük el. A 3. és 11. kutatóárkainkat a déli várrész déli felének sík területén nyitottuk. Előbbit a vár előzőekben leírt keskeny kapujának déli szélétől mért 2 és 3 m közti szakaszon, míg a másik árkot erre merőlegesen, keleti irányban 4,5 m távolságban jelöltük ki. Mindkét árokban átlagosan 70-100 cm-es mélységben került elő az altalaj sziklája. A felső részén humuszos, alatta köves feltöltés letermelése közben mindkét árokból igen nagy mennyiségű leletanyag, elsősorban kerámiatöredékek, de állatcsontok is előkerültek. A 3. árok keleti végében a várfaltól mért 130 cm-ig, valamint egy hiátus után 170 cm-től, 50 cm-es mélységben egy habarcsos felület jelentkezett. Ez a jelenség a várfalnak mintegy 50 cmes mélységben kezdődő szabálytalan, alapozási jellegzetességet mutató szakaszával állhat összefüggésben, tehát építési rétegként értelmezhető. A 3. árokból előkerült kisebb paticsdarabok ellenére egykori belső felszíni építmények nyomait egyik kutatóárokban sem találtuk (8. kép). 8. kép. A 3. kutatóárok északi profilja (Szökrön Péter felvétele) Az ásatás során a déli kerek torony és környezetének feltárása hozta a legjelentősebb eredményeket. A torony belső területét kitisztítottuk, az íves toronyfal belső síkját szabaddá tettük. A fal síkja a körív északi részén megszakad, talán itt lehetett egy korábban már elpusztult bejárat, amely a toronytól északra elhelyezkedő ún. négyszögletes épülettel is összekötetést jelentett. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a várépítészettel foglalkozó irodalom szerint általában korai várainkban a tornyok csak a felső szintek egyikén rendelkeztek bejárattal.

65 A torony falvastagsága 2 m, belső területének átmérője 4,4 m. Letisztítottuk a toronytól északra elhelyezkedő épület északi és nyugati falának belső síkjait. A már ismert délnyugati és az első ásatási évben feltárt délkeleti sarkainak 65 GerőL., 1975.20.; Féldl, 1984.229. 100