A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Gál-Mlakár Viktor: Komlóska-Pusztavár régészeti feltárásának eredményei

7. kép. A vár kapuja kelet felől (Féld István felvétele) 100x130 cm nagyságú szelvényt nyitottunk. Megfigyeléseink alapján az osztófal nyugati irányból nekiépült a keleti várfalnak, az utóbbi külső síkjának letisztítása során azon semmilyen elválást, utólagos hozzáépítés nyomait nem találtuk. Megfigyeléseink pontosságát ugyanakkor nagymértékben nehezítette, hogy a várfalak ezen a területen erősen roncsolt állapotban maradtak meg, így nem zárható ki, hogy egy nagyobb területre kiterjedő későbbi ásatás eltérő eredményt hozhat. A déli várrész kutatásának eredményei Még az ásatás első évében kitisztítottuk a vár délkeleten elhelyezkedő kapuját. A feltárás után ismerté vált a kapu szélessége (106 cm), valamint megtaláltuk az in situ, egy darabból kialakított küszöbkövet is. A küszöbkő két oldalán sikerült megfognunk az egykori, ma már hiányzó szárkövek habarcsos fészkeinek maradványait is. A kapu két ún. pofafallal kapcsolódik a vár belső területéhez, tehát a várfalba vágott nyílás mindkét oldalán nem csak a kapuhoz kapcsolódó falazott kávákat alakították ki, hanem azok meghosszabbításában egy-egy rövid falnyúlványt is építettek a várudvar felé. Az egykori kapu keretkövei eddig még sajnos nem kerültek elő, nem kizárt, hogy a hegyoldalba zuhantak le (7. kép). Az 5,2 méter hosszú nyugat-keleti irányú 1. árkot a déli várrész délnyugati sarkában az itt mintegy 1,2 m-es magasságban álló délnyugati várfalra megközelítőleg merőlegesen nyitottuk. Bontása során a keleti végében 40-50 cm vastag köves, humuszos, erősen kevert feltöltési réteg alatt találtuk meg a várfal irányába és észak felé egyaránt lejtő altalaj szikláját. A várfalhoz közelebb eső területen 90 cm-ig mélyítettünk de az altalajt nem értük el. Ezen a területen a felső 40-50 cm vastag feltöltés alatt már egy laza szerkezetű, nagyköves betöltés jelentkezett, azaz itt megfigyelhető volt egy nem túl éles 99