A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

A Visegrádi Országok múzeumainak együttműködéséről - Veres László: A kultúra tárgyi örökségének őrzése és bemutatása a vidéki múzeumokban

tételek megteremtése ilyen esetekben a múzeumra hárul. Úgy érzem, hogy ez önmagában is nagy szó, mert nem utasításokat kell végrehajtani, hanem saját magunk által tervezett elképzeléseket realizálhatunk, ha ehhez a fedezetet elő tudjuk teremteni. Nyilvánvalóan ez nem egyszerű, de szép kihívás. Az új évezred kezdetétől a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság intézményhálózata a következő változásokon esett át. Az elmúlt időszakban a műkincsállomány a nagyszabású régészeti feltárások miatt közel '/4-ével növekedett. Ma már túlhaladja a 2 milliót. A műtárgyállomány 75%-a régészeti anyag, és a teljes megyei műtárgyállomány 95%-át a Herman Ottó Múzeum őrzi. Az elmúlt években 4 múzeum felújítására került sor. Közülük kettőben a kulturális kormányzat Alfa-programja, a vidéki múzeumok korszerűsítésének programja segítségével történtek jelentős változások, amelyről majd a délután folyamán konkrét tapasztalatokat is szerezhetnek a konferencia résztvevői. A harmadik jelentős változás pedig az intézményi hálózat bővülésében figyelhető meg. 2006. március l-jén múzeumi igazgatóságunk intézménye lesz a rudabányai Bányászati Múzeum, a Telkibányai Múzeum és a mádi Zsinagóga. így az intézményi hálózat 20 tagból áll majd. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóságra a hagyománynak megfelelően ma is az erős centralizáció a jellemző, annak ellenére, hogy 1989-től komoly erőfeszítéseket tettünk a tagintézmények megerősítésére, fejlesztésére. Ennek során igyekeztünk a profiljuknak megfelelően fejlesztésére. A tagintézmények döntő részében gyűjteménykezelőket és a preventív műtárgyvédelemhez értő szakembereket állítottunk munkába. A Miskolcon kívüli tagintézmények a központi múzeum tevékenységének kiegészítői és gyűjteménygyarapítási profiljuk is ehhez igazodik. A Herman Ottó Múzeum rendelkezik egyedüli és kizárólagos gyűjteménygyarapítási jogkörrel a régészet, a numizmatika, a mineralógia, az 1945 előtti képző- és iparművészet terén. Ebből következően a vidéki intézmények többségének a tevékenységi körébe tartozik a néprajzi és történeti muzeológia, egyes szakgyűjtemények pedig kizárólagos jogot élveznek a technikatörténet, a bányászat, a szőlészet-borászat emlékei, valamint a képes levelezőlap és az ex libris gyűjtése terén. A sátoraljaújhelyi múzeum pedig az irodalomtörténeti és botanikai, zoológiai muzeológia megyei bázisa. E vázolt gyűjteménygyarapítási profil változtatását jelenleg semmi nem indokolja. Viszont az őrzés, a nyilvántartás és a műtárgyvédelem helyzetéből adódóan célszerű lenne gazdaságos és hatékony megoldásokra vállalkozni. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóságnak 10 múzeumi kategóriába sorolt intézménye van Miskolcon kívül. Ezek tehát olyan intézmények, ahol a múzeumi hármas funkció minden feltételével rendelkezni kellene. 10 megfelelő raktárra lenne szükség, ami a jelenlegi és jövőbeni gazdasági helyzetet prognosztizálva úgyszólván lehetetlen. E múzeumok tárgyainak döntő része az állandó kiállításokon szerepel és az évi gyarapodás néhány kivételtől eltekintve a műtárgyak esetében 50-100 között mozog. Ezt figyelembe véve a műtárgyraktárak mai kívánalmaiknak megfelelő korszerűsítése és fenntartása célszerűtlennek, luxusnak tűnik. Mi a megoldás? Feltétlenül egy nagy korszerű központi raktárban kell gondolkodnunk, amelyben az egyes múzeumok gyűjteményei önálló egységben, elkülönítetten helyezkednek el a mai korszerű kívánalmaknak megfelelően kezelve. Erre pedig a Herman Ottó Múzeum Miskolcon levő raktárbázisának bővítése nyújtana lehetőséget, amelynek kezdetére 2006-ban már sor kerül. Az elhelyezés mellett szól a már meglévő épületegyüttes és a kialakított fejlesztési koncepció, amelynek megvalósítására az anyagi feltételek részben már biztosítottak. Az egy helyen, központi 629