A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)
A Visegrádi Országok múzeumainak együttműködéséről - Zbigniew Studencki: Múzeum Sosnowiecben - a jelen és a jövő (Lengyelből fordította: Bődi Erzsébet)
bonyolított, koncerteknek adott helyet, hanem különféle nemzeti és regionális konyhák ételeit is bemutatta. A Múzeum szándéka természetesen az, hogy folyamatosan szélesítse nemzetközi együttműködését, miközben nem tévesztheti szem elől a valós anyagi lehetőségeit sem, ezért is lel kapcsolatokra Közép-Kelet-Európa irányában. Előbb Csehszlovákiában, illetve a Cseh és Szlovák Szövetséges Köztársaságban, majd Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon épített ki tartós együttműködést. Ezek az országok Lengyelország közvetlen szomszédjai, összeköti őket a közös történelem, a hasonló kultúra, gazdasági színvonal vagy a nyugati politikai, védelmi és gazdasági struktúrába való közös integrációs törekvés. Ezen túlmenően az is szerepet játszik, hogy a Sziléziai vajdaság, ahol Sosnowiec is található, a Cseh és a Szlovák Köztársasággal határos. Sosnowiec csak 100 km-nyi távolságra fekszik ezen országok határaitól. Az átlag lengyel ember úgy gondolja, hogy jól ismeri déli szomszédjait. Főleg az ottani kereskedelmi viszonyokat, áruellátást - a cseh és a szlovák sört, a magyar bort és paprikát. Rosszabb vagy üresebb az ismerettára, ha a kulturális javakról esik szó, vagy közös történelmi eseményekről. A Sosnowieci Múzeum célul tűzte ki, hogy Csehország, Szlovákia és Magyarország kulturális értékeinek bemutatásával és népszerűsítésével hozzásegíti az embereket, főleg a fiatalokat a kulturális értékek elsajátításához. Ilyen céllal rendezett hét kiállításon 25 ezernél több látogató vett részt. 3. Új szakasz a nemzetközi együttműködésben (2005-ig) Ez az új szakasz a kilencvenes évek második felében kezdődött el. A következő körülmények idézték elő: 1995. január 1-től önálló lett a Múzeum, megalakult és elkezdte működését a Visegrádi Csoport, és ténylegesen érződött a hatása mindazoknak a politikai változásoknak, amelyek 1989 után következtek be Európában. Ebben az időszakban Közép-Kelet-Európa-szerte kulturális együttműködési megállapodásokat írtak alá, tudományos tanácskozásokat szerveztek a múzeumok, a múzeumi egységek. Az első együttműködést 1996. október 22-én írtuk alá Olomoucban (Csehország). Meg kell jegyezni, hogy hosszú évek után ez volt az első közös írásban foglalt megállapodás. Ezt az együttműködésről szóló dokumentumot egy kiállítás megnyitása - Olomouc a régi fényképeken címmel - és közel 100 gazdasági vállalkozás bemutatkozásának helyt adó Lengyel-Cseh Gazdasági fórum tette emlékezetessé és hasznossá. Ez utóbbi rendezvény kereskedelmi utakat nyitott a két ország között régiós kereteken belül. Az együttműködési szerződés pontosította és meghatározta a kölcsönös munkákat a következő területeken: tudományos kutatómunka, kiállítások rendezése, közművelődés, gyűjtemények, a múzeumszervezet és irányítás. Ugyancsak megállapodás jött létre a muzeológusok tanulmányútjairól és a kiállítások cseréjéről. E szerint évente egymás múzeumaiban összesen 10 napos tanulmányút tölthető és egy kiállítás rendezhető. Meg kell jegyezni azt is, hogy egyik fél sem rögzítette az együttműködéssel járó költségeket. Mind a két múzeum saját területén keresi meg a pénzforrásokat. Az ilyen együttműködés életképesnek bizonyult, és mind a két partner pozitívan viszonyul hozzá. Ezen megállapítást támasztja alá az a tény, hogy a szerződést újból két évre meghosszabbították, s az érvényes a mai napig. Az együttműködésről szóló megállapodást Sosnowiecben és Olomoucban egyaránt múzeumi rendezvény alkalmával írták alá, itt is, ott is kiállítás megnyitásához kapcsolódott. Ebben az évben, ősszel lesz a 10. évfordulója az olomouci partneri kapcsolat kezdetének. 623