A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Kapusi Krisztián: Miskolc város törvényhatósági címere

város törvényhatósági címerének leírását.

33 Andrássy belügyminiszternek sem lehettek immáron kifogásai, mégis csak egy évvel később, 1909. április 8-án küldte Bécsbe, Zichy Aladár (az uralkodó személye körüli) miniszternek a rajz és a szöveg három példányát. Zichy április 22-én terjesztette Miskolc kérelmét I. Ferenc József elé és az uralkodó kegyesnek bizonyult, 1909. május 11-én engedélyezte a város egyesített címerének használatát. Megszületett a döntés, az adott napon viszont még nem került pergamenre a kiváltságlevél. Zichy Bécsből, június 14-én tudatta a miskolciakkal, hogy az új címerüket tartalmazó dokumentumot könyv alakúvá hajtott, kétívnyi pergamenre fogják írni; vörös bőrbe kötik; a királyi nagy függő- 3. kép. A szocialista kor városcímere pecséttel hitelesítik; lapjaira az általános szö- (Dobrossy I. 2000. 65.) veg után a címer leírása és művészi kivitelű festménye kerül. A várost terhelték a kiállítás költségei, melyek összességében 503 korona 40 fillért kóstáltak (113 korona 40 fillér kiadványozási díj; 20 korona a pergamen ára; az oklevél kalligráfiai kivitelezéséért 140 koronát kapott a leíró; a címerfestőt 150 korona illette; 80 korona fedezte a kötés és a pecsét alapanyagait).

34 A királyi kegyről 1909. június 15-én értesült Miskolc képviselőtestülete.

35 Megtörtént a szükséges utalványozás: a bécsi segédhivatal augusztus 11-én kapta kézhez a Miskolcról érkezett 503 korona 40 fillért. Keveset emlegettük eleddig, de történelmi pillanatra került sor 1909. november 2-án, Szentpáli István polgármester akkor adta írásba, hogy a május 11-i keltezésű „Miskolcz thjf. város részére kiállított, Ő császári és apostoli királyi Felségének legmagasabb sajátkezű aláírásával ellátott címeres adomány díszoklevelet az Ő Felsége személye körüli magyar királyi minisztérium segédhivatali igazgatóságától" átvette.

36 A Tagányi Károly által tervezett törvényhatósági címert negyven éven keresztül viselhette Miskolc polgári önkormányzata. A vármegyéket és a városokat egy 1949. évi belügyminiszteri rendelet eltiltotta a hagyományos szimbólumaik használatától. Miskolc a hatszáz éves városi létét 1965-ben ünnepelte, címert készíttetett az alkalomra és 1989-ig viselte is e szocialista típusú jelképet.

37 Kortársai között egyébként viszonylag szerencsés megjelenésűnek számított a szóban forgó miskolci címer. Pajzsát a derekán három kék színű hullámos pólya, a Sajó, a Hejő és a Szinva demonstrálói osztották két részre. A vörös alapú pajzsfő azbesztruhás munkása lényegében a hajdúalakot kiszorító címerképként tűnhetett fel, mint az acélvárossá alakult Miskolc preferált embertípusa. A pajzstalp motívumrendszerében Leszih Andor és Szendrei János hatvan évvel idősebb elképzelései annyiban érvényesültek, hogy az ún. szocialista címeren a középkori pecsét33 M. O. L. Y. 1. 117. dob. 250/1923. 34 M. O. L. K20. 148. csomó, 1909-783. 35 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1903/a. 159/1909. 36 M. O. L. K20. 148. csomó, 1909-783. 37 Dobrossy I., 2000. 63-65. 585