A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Kapusi Krisztián: Miskolc város törvényhatósági címere

Országos Községi Törzskönyvbizottság munkálatai indították el az 1909-re beteljesedett folyamatot! A dualizmus idején rohamosan fejlődő vasút- és postahálózat, valamint a polgári közigazgatás működési hatékonyságát rontotta, hogy a hazai települések körében rendkívül gyakori volt a névazonosság; egyes faluneveket pedig következetlen változékonysággal írtak. Kizárólagosan azonosító módosításokkal (pl. a közeli folyóvíz, domborzati tényező vagy a vármegye nevének hozzáadásával) és a megállapított formák állandósításával elodázhatatlanná vált az ország hivatalos települési névjegyzékének (törzskönyvének) összeállítása. Az 1898. évi IV. törvénycikkel életre hívott Országos Községi Törzskönyvbizottság által regisztrált falu- és városnevek kerültek a bélyegzőkre, pecsétnyomókra, helységnévtáblákra, ezért a tipáriumok felülvizsgálatára is sor került. Kétely esetén az Országos Levéltár döntött egy-egy címer heraldikai értékéről, használhatóságáról.

17 Miskolc pecsétjére vonatkozóan volt megjegyzése a hatóságnak. A törzskönyvbizottság - Szendrei János munkáira hivatkozva - referált a belügyminisztériumnak, onnan pedig levelet kelteztek 1903. július elsején írván, hogy a város címerén eredetileg Zsigmond királyunkat ábrázoló „arckép a vésnök ügyetlensége következtében minden újabb pecsét vésetése alkalmával mindinkább eltorzult s végre a mai hajdú alakját nyerte".

18 Részletes heraldikai ismertetés után intette a címzett borsodi alispánt, hogy bírja Miskolcot választásra a régi királyfejes, illetve az újabb hajdúalakos címer tekintetében. A levélből az is kiderült, hogy a középkori szimbólum visszaállítását az uralkodótól kell kérelmezni; másfelől a hajdú sem maradhat változatlanul, mert a csizmájának sárga, nadrágjának vörös, dolmányának kék színét addig nem jelenítette meg a címer. A választás után pajzsra emelt képpel együtt, a városnév törzskönyvezési évét feltüntető körirat („Borsod vármegye, Miskolcz r. t. város, 1902") is szerepelt volna az új címeren. Végezetül azt is tudatta a belügyminisztériumi levél, hogy a kívánt terveket szükség esetén ingyen elkészíti a kormánnyal szerződött Felsenfeld Ignác műhelye (Budapest, VI. ker., Andrássy út 1 .).

19 Miskolc város közgyűlése valószínűtlennek találta a miniszteri leiratban részletezett heraldikai folyamatot. Aggályokkal fogadta a törzskönyvbizottság és közvetve Szendrei János kutatási eredményeit, ezért kérte 1903. szeptember 4-én az Országos Levéltár szakmai véleményét. Budapesten Tagányi Károly

20 országos levéltárnok lett a miskolci címerügy előadója. Többszörös sürgetés után, három hónappal az eredeti megkeresés keltét követően, 1903. december 19-én foglalta írásba megállapításait. Megérte a türelem, Tagányi igen alapos munkát végzett! Lajstromba vette az összes, 1389 és 1727 között keletkezett és fellelhető pecséttípust. Megfontolás után valószínűsítette, hogy Miskolc első tipáriumára a helybéli templom patrónusa, Szent István került (Zsigmond 1389-ben még csak két éve uralkodott, nem lehetett ő az első helybéli heraldikai királyalak); a 17 Nyulásziné Straub É., 2001. 193-194. 18 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 809/b. 4440/1907. 19 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 809/b. 4440/1907. 20 Tagányi Károly (Nyitra, 1858-Budapest, 1924) fiatalon, 1879 nyarán került az országos levéltárba. Tehetséges volt, de nehezen szokta meg a munkafegyelmet, folyamatosan késett és kimaradozott, ezért lassan araszolt a hivatali ranglétrán. Megnősült utóbb, lehiggadt és a karrier is beindult, előmenetele az országos levéltárban ekképpen alakult: 1879-hivataltiszt; 1888-fogalmazó; 1891 - második osztályú fogalmazó; 1900 -országos levéltárnok; 1915 -osztálytanácsos. Történészként is sokra vitte, előbb (1897) levelező, majd rendes tagja (1918) volt az Akadémiának, 1920-tól a Magyar Néprajzi Társaság elnöki tisztjét viselte. L. Sashegyi O., 1976.231-239. 581