A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Kapusi Krisztián: Miskolc város törvényhatósági címere

2. kép. Martinvi levéltárnok rajzai a középkori városcímerről (B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1601/b. 81/1867.) rendeltetett módosíttatni, miszerint az ott körvonalazott s jelenben is meglévő ős pecsét nem 1512-ben, hanem 1727-ben kelt".

1

' A miskolci közérdeklődés fókuszába került a kommunális heraldika (új tipáriumok; gond az őspecséttel), bizonyára ez motiválta kutatásra Martinyi Ágoston városi levéltárnokot. Felismeréseiről (melyek nem voltak újszerűek, Kun Miklós azok lényegét már 25 évvel korábban publikálta), 1867. július 20-án tájékoztatta a főbírót. Martinyi - megállapítva a királyalak kronológiai primátusát - viszont elsőként vetette fel, hogy „az ősi és eredeti eránt viseltető tisztelet és kegyelettől indíttatva, nem volna-e méltányos, - a városnak azon régi ős pecsétjének újbóli felvételére és jogos használatára, - a Magy. Kir. Kormánytól egy újabb szabadalmat kieszközölni".

12 A levéltárnok le is rajzolta az 1687 előtti címerképet, mely a „város régi pecsétjein, - vasingbe öltözött, koronás alak, mint magyar király mellképe, tisztán kivehető jobbjában kettős keresztet, baljában pedig arany almát tartva".

13 Javaslatát szóra sem méltatta a képviselő-testület! Az egyszerűbb megoldás választásával, kizárólagos maradt a hajdút ábrázoló címerkép. Alig egy héttel Martinyi referátuma után, az 1867. július 26-i közgyűlésen „elhatároztatott, hogy a város 1727-ik évvel ellátott pecsétnyomója okmányok kiadásánál úgy, mint egyéb hivatalos eljárásoknál használatba vétessék".

14 Martinyi Ágoston 1871 júniusában meghalt, az ún. őspecsét használatával pedig a valóban korai címerkép, a királyábra mellőzött maradt a 19. századi Miskolc kommunális heraldikájában. Belügyminiszteri rendeletre, a város 1885 tavaszán összegyűjtötte és felterjesztette hivatalos pecsétlenyomatait.

15 Szendrei János éppen abban az évben közölt a városcímerről részletes tanulmányt; 1886-ban pedig közzétette ötkötetes Miskolc monográfiájának első darabját.

16 Változtatásra mégsem került sor, csak az 1898-ban felállt 11 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 160l/a. 81/1867. 12 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1601/b. 81/1867. 13 B.-A.-Z. M. Lt. IV 1601/b. 81/1867. 14 B.-A.-Z. M. Lt. IV 160l/a. 58/1867. 15 B.-A.-Z. M. Lt. IV 1905/c. 2543/1885; IV 809/b. 1894, 2145/1885. (iktatókönyvi bejegyzések). 16 Szendrei János: „Miskolcz czímere", in: Turul, 1885/1, 5-11. valamint „Miskolcz város története és egyetemes helyirata. Első kötet" (Miskolc, 1886). 580