A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Kapusi Krisztián: Miskolc város törvényhatósági címere

tette volna) hajdúvá változtatá, mely a mostani pecséten szemlélhető".

4 Kun főbíró munkájának publikálásával azonos évben, 1842 augusztusában engedélyezte V. Ferdinánd a várospecsét latin köriratának magyar nyelvűre váltását.

5 Az eredeti címerkép visszaállítása viszont nem került szóba, később pedig épp elég probléma adódott a szabadságharc és a neoabszolutizmus pecsétjeivel. Világos után egy évvel, a borsodi megyefőnök ugyan jóváhagyta a „forradalmi korszak" előtt vésett tipáriumok használatát, utóbb mégis kétfejű sast és német feliratot kellett nyomni az iratokra.

6 A hatalmi szimbólumok jelentősége fokozott volt a feszült politikai légkör- L kép

. Hajdúalak Miskolc 18-19. századi ben. Miskolc város tanácsát 1854 őszén a címerén (B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1501/k. 1. köt.) „forradalmi szökevények által Máltában készített hamis pecsétteli visszaélhetések"

7 okán vonta kérdőre a szolgabíró. Ugyanő, az enyhülés jeleként, 1856. május 22-én engedélyezte a „polgármesteri pecsétnyomó cs. kir. sas nélküli s a város címeréveli kimetszetését".

8 Herz Emánuel miskolci ötvös sorra kapta a városi megrendeléseket. A képviselő-testületi jegyzőkönyv 1861. március 12-én rögzítette, hogy „a bírói és jegyzői pecsétek hiányzanak, ezek - valamint egy rendőr kapitányi viasz és festékre használható pecséteknek vésetése elhatároztatik -, a német rendszer intézkedései folytán használt magyar német köriratú pecsétek pedig, mint haszonvehetlenek, levéltárba tétetni rendeltetnek".

9 Herz ezt megelőzően, 1858 májusában a szállásosztó és előfogati biztosnak, később, 1864 márciusában pedig a miskolci albírónak és a jegyzőnek vésett tipáriumokat. A megrendelések szükségessége - egy 1861 tavaszán kelt közgyűlési bejegyzés szerint - abból fakadt, hogy a „városnak meglévő ős pecsétjével, mely II. Ulászló királytól 1512. évben Budán kelt kegyelmes kiváltságos levél értelmében egyedül zöld viasszal, még pedig a királyi városokéhoz hasonló hitelességgel használható - a tanács tudta és a jegyzőkönyvbe időről időre iktatandó végzése nélkül semmiféle kiadványokat pecsételni nem szabad".

10 Zavar támadt a Jagelló korinak mondott tipárium körül és 1867 őszén pontosításra szorult az idézett bejegyzés: az, „minden félreértések kikerülése tekintetéből, a város ős pecsétjére vonatkozólag jegyzőkönyvileg ilyképpen 4 KunM., 1842. 14-15. 5 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1501/a. 997/1842. 6 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1602/d. 250/1850. (iktatókönyvi bejegyzés). A megyei levéltár az alábbi német köriratú tipáriumokat őrzi (leltári szám- körirat): 291 -„MISKOLCZ VÁROS TANÁCSA. MAGISTRAT DER STADT MISKOLCZ"; 315 - „K:K: CMITATS BEHOERDE ZU MISKOLZ"; 316 - „DER K:K COMITATS VORSTAND ZU MISKOLZ"; 317 - „K:K POSTAMT ZU MISKOLTZ". Lásd Román J., (szerk.) 1978. 17. 7 B.-A.-Z. M. Lt. IV 1602/c. 145/1854. 8 B.-A.-Z. M. Lt. IV 1602/c. 125/1856. (iktatókönyvi bejegyzés). 9 B.-A.-Z. M. Lt. IV 1601/a. 38/1861. 10 B.-A.-Z. M. Lt. IV 1601/a. 38/1861. 579