A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Kapusi Krisztián: Miskolc város törvényhatósági címere

MISKOLC VÁROS TÖRVÉNYHATÓSÁGI CÍMERE KAPUSI KRISZTIÁN Optimistán állítjuk, hogy egy-egy település történetének meghatározó momentumai idővel bekerülnek a helybéli köztudatba. Sajnálatos másfelől, hogy az emlegetett és ünnepelt múltbéli események részletei alig ismertek, széles körű érdeklődésre nem is tarthatnak számot. Méltó módon, Miskolc 1993 óta városnappal emlékezik meg 1909. május 11. évfordulóiról. Megtiszteli a dátumot, melyet egykoron I. Ferenc József magyar király tesz nevezetessé azáltal, hogy az említett napon keltezi a városnak címzett címeradományozó oklevelét. Az uralkodó akkor engedélyezi, hogy „Miskolcz törvényhatósági joggal felruházott város régi és újabb címerét egyesíthesse, illetőleg a tervezetben Nekem (I. Ferenc Józsefnek - K. K.) bemutatott egyesített címert ezentúl jövendő örök időkig"

1 viselje. A település jogállásának

2 és címerének kérdése évszázados előzmények után, egyaránt 1909-ben jut nyugvópontra; az idézett oklevelet ezért szokás Miskolc státuszbéli avanzsálásának részeként emlegetni. Eredetüket és kibontakozásukat tekintve külön történetekről van szó, melyek csupán utolsó fázisukban (1907 és 1909 között) konvergálnak. A címer legújabb kori fejlődését, a törvényhatósági szimbólum születését tekintjük át ezúttal, de apropóink között szerepel, hogy Miskolc város idestova száz éve bír a megyékkel és a legmagasabb státuszú hazai településekkel azonos jogállással!

3 A 17. század végén, valamikor 1687 táján drasztikusan megváltozott Miskolc város címere. Szándékoltan, vagy a körülmények furcsa összjátékaként történt, hogy a középkortól használatos koronás királyfő helyét egy álló hajdú alakja foglalta el a címert mintázó tipáriumokon. E változás lényege, tehát a jobb kezében kalászokat, baljában szőlőfürtöt tartó kék dolmányos figura viszonylagos fiatalsága ismert volt már a reformkorban. Kun Miklós miskolci főbíró 1842-ben írta le, hogy „városunk két régi pecsétjének nyomatát láttam; - az egyiken megyés egyházának pártfogója Szent István királynak mellképe koronás fővel; - a másikon szinte Szent István van egész alakjában, magyar öltözetben, fején koronajobbjában királyi pálca, baljában aranyalma (...). Nevezetes, hogy a város e régi címerét a reformáció után is 1687-ig megtartotta, ezután vésetett új pecsétet, melyen Szent István képét (hihető tudatlanságból, nem megvetésből - különben jóval előbb 1 A dokumentum szó szerinti keltezése a következő: „a Mi őszintén kedvelt hívünk, tekintetes és nagyságos Zichi és Vásonykeői gróf Zichy Aladár belső titkos Tanácsosunk, Kamarásunk és Személyünk körüli magyar Miniszterünk kezei által Budapest székes fővárosban Pünkösd hava (május - K. K.) tizenegyedik napján az Úr ezerkilencszázkilencedik, Uralkodásunk hatvanegyedik évében", 1.: B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1921. 2 Miskolc koronauradalmi mezőváros már a 18. században lépéseket tett a szabad királyi státusz elnyeréséért. Kudarc kudarcot követett, ráadásul az 1870. évi XLII. törvénycikk csakis a vármegyéket, kerületeket, székeket és a szabad királyi rangot addigra elért településeket nyilvánította önálló törvényhatósággá, így Miskolc jogállását az 1871. évi XVIII, ún. községi törvény határozta meg. Miskolc - rendezett tanácsú városként- 1909-ig Borsod vármegye befolyása alatt maradt: az országgyűléssel és a kormánnyal közvetlenül nem érintkezhetett és a megye hozzájárulása kellett ahhoz, hogy szabályrendeletet fogalmazzon, adót szedjen, vásároljon, vagy bármit is elidegenítsen ajavaiból. 3 Az uralkodó 1907. december 14-én szentesítette az év ötvenegyedik („Miskolcz rendezett tanácsú városnak törvényhatósági joggal felruházásáról" szóló) törvénycikkét. A jogszabály értelmében 1909. január elsejétől számított Miskolc önkormányzata önálló törvényhatóságnak, a közbeeső év során kellett rendezni Borsod vármegyével a különválás részleteit. 578